formulamese
formulamese: meseműfaj, mely abban különbözik a mitikus mesétől, a reális mesétől, állatmesétől vagy novellamesétől, hogy nemcsak szilárd szerkezeti felépítése van, mesekezdő, mesezáró mondóka keretezi és számos mesei sztereotípiát tartalmaz, hanem versszerűen zárt felépítésű: ide tartozik a → láncmese, → halmozó mese, → felelgetős mese, → végtelen mese, cirkulus, → hangutánzó stb. Mindezek a mesefajták formájukat, eredetüket, elterjedésüket tekintve különbözőek, csupán az a közös vonásuk, hogy változtatható elemeik száma a változtathatatlanhoz képest elenyészően csekély. Egy részüket kis terjedelmű dallam is kíséri, más részüket váltogatva mondogatva és énekelve adják elő, legnagyobb részük erősen kötött ritmikus beszéd. Funkciójukat tekintve szolgálhatnak a kisbaba mulattatására, lehetnek kiszámolók, hintázók vagy gyermekjátékok, amelyeket legalább két személy vagy egy kérdező és egy felelgető csoport ad elő. Formájuk, terjedelmük funkciójuktól függően változik, ahogy nő a gyermek, úgy növekedik a → mondókamese terjedelme is, de változik pl. a felelgetős mese terjedelme és befejezése aszerint is, hogy kiszámolóként vagy gyermekjátékként adják-e elő. Formáját tekintve ide tartozik a → hazugságmesék (bolondmesék) egy része, valamint a mesekezdő és a mesezáró mondóka is. A mondókamesék egy részéhez jellegzetes, a ritmust követő mozdulatok is tartoznak, pl. a → kiolvasó vagy → hintázó mondókához; más része munkadal (→ fejőnóta AaTh 2000–AaTh 2500). – Irod. Taylor, A.: Formelmärchen (Hdwb. des deutschen Märchens, Berlin–Leipzig, 1934–40); Bausinger, H.: Formen der „Volkspoesie” (Berlin, 1968); Kovács Ágnes: Magyar formulamesék típusmutatója (Kézirat az MTA Néprajzi Kutatócsoport Adattárában).
Kovács Ágnes
