gyimesi csángók
gyimesi csángók: a Csíki-havasokból Moldvába futó Tatros folyó völgyében, a Gyimesi-szorosban élő magyarok neve. Három községük – Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok, és Gyimesbükk – a folyó néhány száz m széles, 30 km hosszú fővölgyében és annak mellékágaiban, az ún. patakokban, szétszórt házcsoportokban helyezkedik el. Területük eredetileg öt szomszédos csíki székely község tulajdona volt. A gyimesi csángók a 17. sz.-tól kezdték legelőbérletként benépesíteni mai lakóhelyüket. A Gyimesi-szoros lakossága nagyobb részben csíki székelyekből, kisebb részben → moldvai magyarokból és románokból származik. Csekély termőföldjük miatt főfoglalkozásuk a havasi állattenyésztés és a fakitermelés. A népi kultúra zárt helyzete folytán a székely paraszti műveltség archaikus rétegeit őrizték meg. – Irod. Vámszer Géza: A gyimesi csángók eredete, települése és gazdasági viszonyai (Láthatár, 1940); Kallós Zoltán–Martin György: A gyimesi csángók táncélete és táncai (Tánctud. Tanulm., 1969–1970. Bp., 1970).
Gyimesi csángók hegyi tanyája
Gyimesi csángók
Gyimesközéplok (v. Csík m.)
Gyimesi csángó lakodalom (Gyimesközéplok, v. Csík m.)
Gyimesközéploki falurészlet (v.Csík m.)
Kósa László
