község
község: 19–20. sz.-i, városnál alacsonyabb jogállású közigazgatási egység. A 17. sz. előtt a kisebb-nagyobb emberi közösségek általános, ritkábban a → faluszervezetben élők elnevezése volt. A feudalizmus kori jobbágyközségek, nemesi községek és szabadalmas községek szervezeti, jogi, valamint területi sokfélesége a 19. sz. közepén már a községi szervezet egységesítését, modernizálását kívánta. Az 1848-as és az önkényuralom korabeli rendezési törekvések után a polgári község szervezetének megteremtésére 1871-ben került sor, amikor megalkották a XVIII. tc.-et. Az 1871. évi községi törvénnyel létrejött az egységes községi szervezet Mo.-on. A törvény kétféle községet különböztetett meg: nagyközséget és kisközséget. Az elhatárolás kritériuma az volt, hogy az illető község a törvény által reá ruházott teendőket képes-e egyedül teljesíteni, vagy pedig anyagi erejének csekélysége miatt e célból más községekkel kell szövetkeznie. Az előbbiek a nagyközség, az utóbbiak a → kisközség elnevezést kapták. A kisközségek elöljárósága a bíróból, a helyetteséből és legalább két esküdtből állt. Több kisközség képezett egy körjegyzőséget, és e községeknek közös körjegyzője volt. A nagyközségek elöljárósága a bíróból, a helyetteséből, legalább négy tanácsbeliből, a pénztárnokból, a községi jegyzőből, esetleg több jegyzőből, a közgyámból és – ahol volt – a községi orvosból állt. A 19. sz. második felétől önkormányzati szerve a → képviselőtestület, végrehajtó szerve az → elöljáróság volt. Az 1871-es törvény elrendelte, hogy minden területnek valamely község kötelékébe kell tartoznia. Ennek következtében megszűntek az eddigi „önálló puszták”. Az 1871. évi XVIII. tc. helyébe 1886-ban a XXII. tc. lépett, amely jelentősen csökkentette a községi autonómiát. Az 1886-os községi törvény mintegy fél évszázadig maradt érvényben, és így hosszú időre meghatározta a községi szervezet működését. Az 1871-ben kialakított községi szervezet némi változtatással 1950. márc. 18-ig állott fenn; a szocialista jog felfogása szerint a község és választott testülete, a községi tanács egyben képviseleti, államhatalmi és igazgatási szerv. – Irod. Horváth Zoltán: A községi önkormányzat és a parasztság (A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában, 1848–1914. Szerk. Szabó István, II. Bp., 1965).
Községi elöljáróság (Koppányszántó, Tolna m.)
Bárth János
