komaság
komaság: a magyar paraszti szóhasználatban általában olyan két vagy több különnemű párokból álló csoport viszonya, amelyek kölcsönösen vagy egyoldalúan egymás gyermekeinek keresztszülei, a keresztelői szertartáson aktívan részt vettek, ill. a keresztelőt követő étkezésen és mulatságon jelen voltak. – A komaságba a komák és a komaasszonyok tartoznak. A néprajztudomány a komaságot mint társadalmi intézményt, mint a → műrokonság egyik formáját tartja számon. – A koma főnév valamelyik szláv nyelvből került a magyarba, eredeti jelentése a magyaréval azonos. Első írásos előfordulása magyar nyelven a 14. sz.-ból való. A komaság kifejezésnek először a 16. sz.-ból van írásos nyoma. A komaság egyházi eredetéből következik, hogy társadalmi osztálytól függetlenül elterjedt intézmény volt, de mint aktív kapcsolat és csoport elsősorban a paraszti társadalomban hatott. A komaság intézményének szerepe hasonlóképpen a vérrokonságon alapuló csoportokhoz (nemzetség, had, nagycsalád) a hagyományos falusi társadalom keretein belül volt jelentős. Mint egyéni, sok esetben szubjektív kapcsolatokon alapuló baráti közösség éppen az eleve adott, nagy kiterjedésű rokonsági, családi csoportosulásnak volt kiegészítője, ellensúlyozója; kapocs a társadalom egészéhez. A magyar nyelvhasználatban komának nemcsak a keresztszülők hívják egymást, de a közeli barátot is így nevezik. A legénykoma, lánykoma általában azonos korú, azonos paraszti réteghez tartozó, közel lakó gyermekkori pajtás. A komák a legény-lánycsoporton belül összetartanak. A lányok pl. egyformán öltöznek, azonos módon viselkednek. A legények verekedésnél védik egymást, együtt járnak udvarolni, apróbb bűneiket, csínyjeiket együtt követik el. Dunapatajon köznapló koma a kisleánynak a szomszédsági játszótársa, akinek szülei az övéivel nem azonos társadalmi helyzetűek; az ilyenek hétköznap játszanak együtt. Minden lánynak van rendes komája is, azok a vele azonos korosztályúak és társadalmi helyzetűek, velük ünnepen játszanak, szórakoznak. Asszonykorukban ezeket nevezik komának. Mezőkövesden ismeretes a legénykomaságnak olyan formája is, hogy egy gazdag legény szegény „summás” fiút választott legénykori komájának; a gazdag legény a mulatozások anyagi részét vállalta, míg a szegényebb testőrként segítette, védte. A D-Dunántúlon és a mátraalji palócoknál a lányok komaságukat ünnepélyesen megpecsételik: a tavaszi egyházi ünnepek (húsvét, pünkösd) egyikén komatálat visznek vagy küldenek egymásnak. A koma mellett ezeken a területeken azonos értelemben használják a → mátka szót, beszélnek mátkatálról, leánymátkáról, a Nyitra környéki magyaroknál használatos a legénymátka kifejezés is. A házasság gyakorlatilag megszakítja a fiatalkori kapcsolatokat, egyedül a → keresztszülő-választásnál nyílik mód a komaság folytatására. Vidékenként változóan az apa vagy az anya fiatalkori komáját hívták meg a gyermek keresztkomájának. A keresztkomapár a templomi szertartáson részt vesz, a komaasszony tartja a keresztvíz alá a gyermeket. Ha több komapárt hívnak, az asszonyok felváltva viszik az újszülöttet, de a főkomaasszony tartja keresztvíz alá. A komapárok a keresztelő után a keresztgyermek szüleinél ünnepélyesen esznek, mulatoznak (keresztelő, paszita, rodina, csök). – A komák egymást legjobb barátaiknak, szilárd támaszuknak tartják. Segítségül – akár erkölcsi, akár anyagi segítségről van szó – elsősorban a komát hívják. A családi ünnepeken megtisztelő, kiemelt helyzetük, szerepük van. A komák egymást visszahívják, vagyis egymás gyermekeinek keresztszülei lesznek. Ismeretes, bár nem általános, hogy egyes családoknál a komaság öröklődik, vagyis a komák gyermekei ugyancsak komáknak hívják egymást. – Felbontani a komaságot nem szokás, de végét vetheti a keresztgyermek halála vagy a hívott komapár gyermektelensége. A palócoknál a gyermektelen házaspárt, mivel vissza nem hívhatnak senkit, mellőzik, így ha a komaságot nem is bontják fel, a barátság meglazul, kisebb gyermeküknek más komapárt választanak, ha ez a szokással ellenkezik is. Ismeretes, bár ritka, hogy veszekedés, harag odáig fajul a komák között, hogy a sértett fél „eladja komáját” pl. italért vagy dohányért. Az eladás jelképes, célja elsősorban a fennálló kapcsolat sértő megszakítása. Az eladott koma már nem békülhet ki. – A komák szexuális kapcsolatait elnézőbben kezeli a közvélemény, mint a rokonokét, ismerősökét. A 19. sz. végétől a barátot lassan felváltja a rokonságból választott keresztszülő. Ezzel a folyamattal a komaságnak alapvető jellege, éltető szerepe mint társadalmi intézménynek megszűnt. A testvér mint keresztkoma funkcionálisan elsősorban vér szerinti rokonként jön számításba, a komaságnak csak külsőséges jegyeit kapja meg. – Irod. Fél Edit: A nagycsalád és jogszokásai a komárommegyei Martoson (Érsekújvár, 1944); Morvay Judit: Mutatvány a Magyar Néprajzi Atlasz anyagából (Népr. Ért., 1967).
Morvay Judit
