lakodalmi mulatság
lakodalmi mulatság: a → násznép időtöltése a → lakodalom fontos eseményeinek időközeiben: tánc, éneklés, ivás, → lakodalmi alakoskodás. A nap folyamán rövidebb, néhány órás táncolási lehetőségek voltak, a tánczenét a helyi (vonós, fúvós) zenekarok szolgáltatták, napjainkban nem ritka a modern tánczenét játszó zenekar sem. A teljesen felszabadult lakodalmi mulatság éjfél után bontakozhatott ki, ekkorra sokan meg is ittasodtak. Énekeltek, a tánc szilajabbá, a viselkedés szabadossá vált. Tetőfokát a lakodalmi alakoskodásban érte el, továbbá a másnap reggeli felvonulás, a → tyúkverő idején, amikor a szilaj lakodalmi mulatság az utcákat is betöltötte. A lakodalmi mulatság ilyen értelemben a falusi társadalom egyik fontos mulatási lehetősége. Ezen túlmenően szervesen kapcsolódott a lakodalom eseményeihez, azok kibontakozásához (kurjongatások, tánc, ének a felvonulásokon és több szertartásos cselekményhez), egyúttal azok kifigurázása is volt. Több napig tartó lakodalom esetén a lakodalmi mulatság végül öncélúvá vált, az utolsó szakasz résztvevői többnyire a legjobb mulatók köréből kerültek ki. – Irod. Van Gennep, Arnold: Manuel de folklore français contemporain (I–II., Paris, 1946); Lakodalom (A Magyar Népzene Tára, III., A-B., Bp., 1955–56); Györgyi Erzsébet: Házasságkötés és szokásköre a bukovinai székelyeknél (Népr. Közl., 1962).
Zenekar a lakodalomban (1970, Kartal, Pest m.)
Györgyi Erzsébet
