népszokások költészete

Teljes szövegű keresés

népszokások költészete: a népköltészetnek azok az alkotásai, amelyek valamely népszokáshoz, ill. annak egyes rítusaihoz fűződnek (rítusének). A szorosabban vett népszokások költészete csak a szokásokhoz kapcsolódva hangzik el, a népköltészet más alkotásai azonban szokásokhoz fűződve s attól függetlenül is megtalálhatók; táncdalok, szerelmi tárgyú lírai dalok pl. lehetnek a lakodalmi szokások költészetének részei, de attól függetlenül is élhetnek. – A népszokások költészete egyik összetevőjét a szokásmagyarázó mondák képezik, amelyek a szokás keretében előadásra is kerülhetnek, máskor azonban csak a szokást gyakorlók ismerik. A másik összetevőt a szokás során elhangzó költői alkotások képezik, Marót Károly mondott rítusnak nevezte ezeket. Az esztétikai funkció mellett gyakran más funkciójuk is van: termékenységvarázslás, gonoszűzés, gyógyítás ( népi gyógyászat), oktatás stb. Tartalmi-formai változatosságuk jelentős. Felépítésük gyakran a ráolvasásokéhoz hasonló, a rituális költészet néha az egész közösség számára szóló kollektív varázsszöveg. Ilyenkor itt is megtalálható az epikus bevezetés, a jókívánságok, melyek óhajtás vagy parancs formájában szólalnak meg, majd adománykérő formulák következnek. – A naptári ünnepekhez fűződő népszokások költészete állhat pl. szerencsekívánó mondókákból, tulajdonképpeni rítusénekekből ( regösének, Szent Iván-i ének, villőzés stb.), énekelt vagy elmondott, verses vagy prózai rigmusokból, köszöntőkből, párbeszédes veszekedőkből, többszereplős dramatikus játékokból, folklorizálódott egyházi énekekből stb. – Külön jelentős egységet képez a lakodalom költészete és a halálhoz, temetéshez fűződő költészet, továbbá egyes közös munkaalkalmakhoz fűződő népszokások költészete ( aratódalok, a disznóöléssel kapcsolatos nyársdugás szövegei stb.). Különösen figyelemre méltóak a tulajdonképpeni rítusénekek szövegei, dallamai. Minthogy ezek többnyire varázsénekek, hatásosságukhoz éppúgy, mint a ráolvasásoknál, hozzátartozik a szó szerinti átadás és ismétlés, éppen ezért néha igen archaikus mozzanatokat, mitologikus vonásokat is megőriztek, melyeket ma már alig értenek, de még szépnek találnak. Ugyancsak archaikus formai-tartalmi-verselési mozzanatokra bukkantunk a kötetlen siratóénekekben is ( még: halott búcsúztatása, virrasztóének). – Irod. Marót Károly: Rítus és ünnep (Ethn., 1940); Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás (Bp., 1964); Jeles napok (A Magyar Népzene Tára, II., III. A–B. 1953; Lakodalom, IV., 1955–56: Párosítók, 1959; V., Siratók, 1966); Dömötör Tekla: A népszokások költészete (Bp., 1974).
Dömötör Tekla

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages