névnapozás
névnapozás: naptári nevekhez kötődő → köszöntő szokás. A családtagok névnapja szűk körű családi ünnepség, de a gazda és a gazdasszony névnapját a rokonok, a komák, a szomszédok, sőt a falu gyermekei is megünneplik. Meghívás nincs, mert a névnapozás megtisztelés. A gazda-névnapok közül az ősziekhez és a téliekhez fűződnek jelentősebb köszöntős szokások. A munkaidőbeliek közül Sándor, József, György, Nepomuki és Keresztelő János, Antal, Lőrinc és Mihály napokat ünneplik meg jobban. Ezek egyébként is kedvelt nevek. Az őszi és téli névnapok közül kiemelkednek Vendel, Dömötör, Márton, András, Miklós, István, János, Tamás, Pál, Bálint, Péter és Mátyás. E napok legtöbbje naptári ünnep (→ naptári ünnepek) is. A karácsonyi → Szent István és Szent János napjának külön ünneplő szokásai alakultak ki. Gyakran István- és János-köszöntőket aktualizálnak más névnapokra. Helyi szokásoknak megfelelően mindkét nembeli és minden korosztálybeli járhatott névnapot köszönteni (→ névnapi köszöntő). Gyermekek általában kis ajándékot, pénzt kaptak, a felnőtt köszöntőket behívták egy pohár italra, gyakran tánccal végződött az összejövetel. A köszöntő csapatok gyakran tréfás zeneszerszámokkal vagy zajcsapó eszközökkel szerelkeznek fel vagy jellegzetes tárgyakkal, pl. debreceni kántáló lámpás. Néhol ilyenkor is szokás, hogy porral vagy hamuval telt cserépfazekat vágnak az ajtóhoz a jókívánságok sokaságát jelképezve (→ zajkeltés). A névnapozásban a r. k.-ok és a ref.-ok között bizonyos felekezeti elkülönülés is megfigyelhető. Ugyanazt a névnapot a két felekezet más-más napon tartja (pl. János: jún. 24.–dec. 27.; Ferenc: dec. 3.–okt. 4.; Pál: jún. 29.–jan. 25.; Zsuzsanna: aug. 11.–febr. 19.). Ugyanezek az eltérések táji különbségként is jelentkezhetnek. – Irod. Szendrey Ákos: A népi élet társas összejövetelei (Ethn., 1938); Jeles napok (A Magyar Népzene Tára, II., 1953).
Tátrai Zsuzsanna
