sárközi szőttesek
sárközi szőttesek: a Sárköz öt községének, továbbá Szeremlének és részben Érsekcsanádnak a → takácsszőttesek által befolyásolt parasztszőttesei. Legismertebbek a két szélből összeállított fehér pamutszőttes abroszok, melyeket szinte szőnyegszerű egyenletességgel beborítanak a mértani jellegű H elemekből szerkesztett piros-fekete-kék vagy piros-kék, piros-fekete mitacsíkok. Kivételesen szőttek madaras-csillagos mintájú abroszokat is, ezeken több színt is alkalmaztak. Korábbiak ezeknél azok a kendervászon kendők, melyeknek még csupán két keskeny végét mintázták kék-piros mértanias sávokkal. Nem kevésbé jellegzetesek, de csak kisebb számban készültek a piros, ritkábban piros-kék mintázatú párna- és dunnahéjak, melyeket beborítanak a csíkokban egymás mellé rendezett páros madarak és csillagok sorai. Hímes dunnahéjból mindössze hat darab volt ismert az egész Sárközben, ezeket s a párnahéjak javát egyetlen sárpilisi specialista szövőasszony készítette, akinek nagy szerepe volt abban, hogy a takácsszőttesek karcsú madarainak és elnyújtott csillagalakjainak zömökebbre, kerekebbre formálásával és a minták zsúfolásával egy sajátos sárközi paraszti szövőstílus kialakuljon. – Ezek mellett, a részben kendervászon (kendők), részben pamutvászon (abroszok, párna- és dunnahéjak) darabok mellett készültek a Sárközben vékony, sokszor leheletfinom gyári selyemszálból vagy finom gyári pamutfonálból → bíbor, bodorvászon vagy száda nevű fodrozódó felületű vékony és könnyű szőttesek. A bíbort használták mintázás nélkül is, mint p. a tekerőző bíbor esetében és női öltözetdarabokul. Készítettek belőle sáfránnyal sárgítva szemfedelet is. Vastagabb szálú változatait csíkozták vastagabb fehér pamutfonallal, később piros, kék és arany szállal is. E vidék specialitása a kék és piros vonalakkal kockázottan szőtt, nagyméretű bodorvászon → szúnyogháló, amit nemcsak a szobákban függesztettek az ágyak, bölcsők fölé, hanem a szín vagy az eresz alá kitett ágyak fölé is. – Szeremlén a régi sárközi szövőgyakorlat vagy három évtizeddel tovább maradt eleven, mint az öt sárközi faluban. – Irod. Malonyay Dezső: A magyar nép művészete (IV., Bp., 1912); Fél Edit: Women’s Clothing in the Sárköz (Folia Ethn., 1950).
Szövő asszony (Decs, Tolna m., a szövőszék 1919-ből, a vászonfeszítő 1906-ból való)
Párnahéj (Érsekcsanád, Bács-Kiskun m., századforduló) Bp. Néprajzi Múzeum
Padtakaró részlete (Érsekcsanád, Bács-Kiskun m., 1910) Bp. Néprajzi Múzeum
Kemencepadka takaró részlete (Érsekcsanád, Bács-Kiskun m., 1910) Bp. Néprajzi Múzeum
Díszkendő részlete. Fodorvászon alapon fehér és színes csíkozással (Sárköz, századforduló) Bp. Néprajzi Múzeum
Csillagos mintájú párna (Érsekcsanád, Bács-Kiskun m., 19. sz. vége) Bp. Néprajzi Múzeum
Abrosz részlete, fekete, piros, fehér szőttes hímmel. Kubránczky Sára munkája (Decs, Tolna m., 20. sz. első fele) Bp. Néprajzi Múzeum
Fél Edit
