történeti monda
történeti monda: a mondák azon csoportja, amely történeti személy vagy esemény emlékét őrzi. A magyar történeti monda főbb alcsoportjai: a) → alapítási mondák: Ezen belül a birtokalapítás, családok eredete, falvak keletkezése, nemzetségek betelepedése, várak, templomok építése, b) → névmagyarázó mondák, c) → háborús történetek, d) kiemelkedő hősökhöz fűződő történeti mondák, e) → betyármondák, f) bűnök természetfeletti megtorlásáról szóló történeti mondák (városok, várak elsüllyedése, → kővé válás stb.). – A magyar történeti mondák első emlékeit – a honfoglalás, a kalandozások, az Árpád-házi királyok mondakörét – középkori latin krónikákból kivonatosan ismerjük. → Szent László emléke még az újabb kori néphagyományban is megtalálható. Gazdag mondahagyomány övezi → Mátyás király alakját. Rajta kívül Rákóczi Ferenc és → Kossuth Lajos vonzotta magához a legtöbb Európa-szerte ismert vándormotívumot. A háborús események közül a tatár-török dúlás hagyta a legmélyebb nyomokat (→ török mondakör, → tatár mondakör). A Rákóczi-felkelés (→ kuruc mondák) emléke különösen É-Mo.-on eleven. A → szabadságharc emléke országszerte él. E hagyományanyagban az → „igaz” történetek keverednek a folklórral. A történeti monda jelentősége különösen az írástudatlanság korában volt nagy, amikor az események emlékét kizárólag a szóbeli tradíció tartotta fenn generációkon keresztül. Az írásbeliség korában a történeti mondák egy része felülről, írásbeli közvetítéssel került a szóhagyományba. Az önálló mondaképződés azonban még hosszú ideig tovább élt, és még századunkban is keletkeztek újabb mondakörök (pl. → Rudolf-mondák). – A történeti mondát nehéz elhatárolni a monda többi csoportjától, valamint a kötetlen → élménytörténettől. Így összefonódik a → hiedelemmondával, hiszen középpontjában többnyire valamilyen hiedelem áll. A történeti vonatkozású egyéni visszaemlékezésekben a valóságos emlékek ötvöződnek a folklórtradíció sztereotip fordulataival, nemzetközi vándormotívumokkal. (→ még: rege, → história, → helyi monda, → kincs) – Irod. Dömötör Tekla: A mondakutatók nemzetközi értekezlete Budapesten (Ethn., 1964); Röhrich, L.: Sage (Stuttgart, 1966).
Történeti tárgyú ponyvanyomtatvány címlapja (19. sz. második fele)
Dobos Ilona
