Pergő mozgás
Pergő mozgás (giralis mozgás), a szilárd testeknek a velük mereven összekötött tengely körüli forgó mozgása. Ha a pergő test tömege a tengelyre vonatkozólag teljesen részarányos, akkor a P.-ból a tengelyre hatás nem támad, ez tehát irányából el nem mozdul, minthogy a pergő test minden részecskéje a tehetetlenségnél fogva egyszer felvett mozgását és mozgási síkját megtartja; az ily tengelyt szabad tengelynek nevezzük. A szabad tengelyt irányából eltéríteni akaró erők annál nagyobb ellenállásra találnak, mennél nagyobbak a tehetetlenségi momentum és a forgási sebesség. A szabad tengely sajátságaiból magyarázható, miért nem dül el valamely gyorsan forgó pörgettyü, karika v. pénzdarab, még ha forgási tengelyük ferde irányu is, a tengely ugyanis ilyenkor a zavaró erő hatása alól kitérendő, kúpot ir le, a nélkül, hogy hajlása a vizszinteshez változnék (1. ábra). A szabad tengely azon törekvését, hogy irányát megtartsa, még a Bohnenberger-féle rotációs készüléken (2. ábra) is meg lehet mutatni.
1. ábra. Pörgettyü. 2. ábra. Bohnenberger rotációs készüléke.
Ez három, egymásra kölcsönösen merőlegesen álló tengelyek körül forogható gyűrükből áll, melyek középsőjében ugyancsak foroghatóan golyó van megerősítve; ha a golyót tengelyére alkalmazott zsineggel bármely helyzetben gyors forgásba hozzuk, a forgási tengely mindig önmagával párhuzamos marad, bármikép forgassuk is ide-oda az egész készüléket. A P.-nak, illetve a szabad tengelynek legnagyobbszerü példáit a bolygók, köztük Földünk is szolgáltatják. Ha a Föld tökéletes gömb volna, tengelye is ennélfogva mindig ugyanazon irányu volna, más szóval ugyanaz a csillag volna mindig a sarki csillag. Mivel azonban a Föld az egyenlítő mentén mintegy kiduzzad, ebből oly zavaró erők támadnak, melyek a Földnek az ekliptikához 661/2 fokkal hajló tengelyét az ekliptikára merőleges állásba törekszenek hozni. Azonban a Föld tengelye - más okokból eredő csekély ingadozásokat nem tekintve - sem változtatja ezen hajlását, hanem körülbelül 26 000 év alatt az ekliptika normálisa körül 45° szöggel kúpot ir le, minek következtében aztán más és más csillag lesz a sarki csillag; igy p. északon mintegy 12 000 év után a Lant Vega csillaga lesz az. A földtengely ezen kúpszerü mozgása vonja maga után az equinokcium nyugat felé haladását az u. n. precessziót is (l. o., Föld, Equinokcium).
