Száva,
Száva, hazánkban a Duna legnagyobb jobboldali mellékfolyója. Krajna ÉNy-i szögletében, a Terglou (Triglav) hegy tövében, közel az Isonzo forrásaihoz, két forráspatakból ered, u. m. a wurzeni és a Kis-Sz.-ból. Az egyesült folyó Laibachig DK-re, innen Stájerország határáig K-re, azután Krajna és Stájerország között DK-re kanyagordván, Ranna mellett Horvátországot éri; ezt DK-i irányban hasítván, Jasenovac mellett K-i irányt vesz fel és innen torkolatáig Horvát-Szlavonország és Bosznia közt a határt jelöli; Belgrádnál ömlik a Dunába. Alsó folyása körül a Podsavina lapály terül el, melynek Zágráb és Sziszek közti része Turopolje, Sziszek és a Lonja közti része Lonjskopolje nevet visel; amannak tenger feletti magassága 100-120 m., ezé csak 96 m. A Sz. alsó folyásának melléke alacsony fekvésü (70-85 m.), vizdús, moacsaras térség, melyet a rendezetlen folyásu Sz. gyakran elönt. A Sz. egész hossza 933 km., miből 736 km. esik Magyarországra; forrásának torkolatától való egyenes távolsága 531 km. Szélessége Horvátország Ny-i határán 95 m., az Unna torkolatánál 200 m., a Dunába való torkollásánál mintegy 600 m. Mélysége Krajnában 1-2, Horvátországban 2-3, alább 3-6 m. A Sz. 604 km.-nyi hosszban (Sziszektől lefelé) gőzösökkel, 663 km. hosszban tutajokkal járható. Egész vizkörnyéke 63,305 km2, miből Magyarországra 37,408 km2 esik. Jelentékenyebb mellékfolyói bal felől a Krapina (Zapresić mellett), a Casmával és Ilovával egyesült Lonja (Ivanskibokkal szemben), a Strug (Uskoke mellett), a Trnava (Goricén alul), az Orljava (Kobas mellett), a Glogovica (Bródon alul), a Božut (Božút mellett) és a Jascina (Progar mellett); jobb felől a Kulpa (Sziszek mellett), az Una (Ustica mellett) és a csak Boszniát szelő Verbas, Bosna, Drina és Kotubara folyók.
