Putifárné
Putifárné – (Ter) Putifárnak,a Fáraó testőrparancsnokának felesége, aki szerelemre gyúlt urának kedvelt szolgája és bizalmasa, a zsidó József1 iránt. Nyílt felajánlkozását József elutasította, a megsértett asszony pedig bevádolta férjénél, hogy erőszakot akart tenni rajta. Putifár a feleségének hitt, és Józsefet börtönbe vettette. – A visszautasított asszony ilyesfajta bosszúja igen elterjedt motívum volt az ókorban, van egyiptomi és akkád példája, a görög mondavilágban pedig vagy fél tucat, ezek közül a legismertebb Phaidra és Hippolütosz esete. A perzsa irodalomban (Dzsámi) és az arab legendákban ~ neve Zulejka; rágalmáért megbűnhődik, hét évig mint megcsúfult, vak vénasszony tévelyeg. Akkor a már nagy hatalmú József lábaihoz borul, aki fel sem ismeri; ő az igaz Istenhez fohászkodik, mire visszanyeri szépségét, és József felesége lesz. Az európai irodalomban ~ Zulika vagy Selica, Selicha néven szerepel a XVII. századtól. Hol démoni sugallatoktól irányított nő, vagy maga is démon, akinek segítségével a Sátán a Jézus-előképpé magasztosult Józsefen akar felülkerekedni, hol a züllött udvari erkölcsök ledér képviselője, akit József a polgári morál jegyében utasít vissza, hol pásztori környezetben lép fel, és egy sikeresebb vetélytársnője miatt nem éri el szerelme célját. Thomas Mann József és testvérei c. regényében a férj neve Petepré és az asszonyé Mut-em-enet. Nem ledér csábító ez a ~, hanem „holdapáca”, Amun kultuszának beavatottja, büszke hercegnő, aki csak sokára figyel fel ura kegyencére. Érzelmeit előbb magának sem vallja be, majd helyzetére ébredve megkísérli eltávolítani Józsefet a háztól. Az eunuch férje mellett kielégítetlenül élő fiatal, művelt és érzelemgazdag asszonyt végül lebírja az emésztő szenvedély; az író beállítása szerint azonban az öntetszelgő József is „játszik a tűzzel”, sőt táplálja azt, tehát nem egészen vétlen az események alakulásában. – A szemérmes Józseffel tusakodó ~ a reneszánsz és főleg a barokk festők roppant kedvelt témája volt, a fedetlen keblekkel felkínálkozó nő és a köpenyét hátrahagyva menekülő ifjú egyrészt a drámai beállításra, másrészt a ruhátlan testek ábrázolására nyújtott kiváló alkalmat (Raffaello, Pontormo, Tiziano, Lucas van Leyden, Rembrandt, Murillo, Nattier és mások). – A figura zenei ábrázolása Józseféhez kapcsolódik, így játszik szerepet Händel oratóriumában, Méhul operájában, Richard Strauss József-legenda c. balettjében és Webber musicaljében (József avagy a színes szélesvásznú álomkabát).
