Uzza
Uzza – vagy Uza, Óza ('erő') zsidó ifjú Kirját-Jearimból, Ábinádáb fia (2Sám, 1Krón). Amikor Dávid ünnepélyesen Jeruzsálembe szállíttatta a frigyládát, ~ ment a szekér mellett, amely a szent tárgyat vitte. Egy helyütt az ökrök megbotlottak és a szekér megbillent; ~ a ládához kapott, hogy az a földre ne boruljon, de abban a pillanatban meghalt. Az eset gondolkodóba ejtette a királyt, és a ládát egy időre a filiszteus Obed-Edom házában hagyta. – A látszat szerint méltánytalan isteni megtorlásról szóló epizód Jahve rettenetes felségét van hivatva példázni (és talán azt, hogy kezdetben valamiképp a láda maga volt az istenség), valamint a mózesi törvény erejét, amely a láda érintését szigorúan tiltotta. Tanúsítja az ószövetségi törvényfelfogás kezdetlegesebb szintjét is: a bűnt nem a szándék, hanem a tett elkövetése jelenti, s a büntetés is ezzel kapcsolatos. Ez a szinte a fizikai törvények kérlelhetetlenségével bekövetkező büntetés indított korunkban élénk fantáziájú írókat és filmkészítőket olyasféle elképzelésre, hogy a fémborítású láda kondenzátorként működött, és statikus elektromossággal feltöltődvén, villamos ütésével ölte meg ~t. Ez az elmélet a fizika elemi szintű ismeretében is könnyen cáfolható. Elképzelhető viszont politikai motiváció az eset tálalása mögött. A frigyláda az északi törzsszövetség kultikus tárgya volt, a honfoglalás után sokáig a silói szentélyben őrizték, ezért utóbb az izraeli szellemű hagyományban Isten szándékával ellentétesnek minősülhetett, hogy a szent láda a déli Júda királyának a kezére kerüljön, és segítsen neki az új fővárost vallási központtá emelni; a Jeruzsálembe szállítás körül buzgólkodó ~ eszerint épp e buzgalmáért kapta volna a büntetést. 
[III. C2]
)
[III. C2]
