Messiás
Messiás – a Biblia ószövetségi részében, főképp a próféták jövendöléseiben szereplő képzelt személy, a bizonytalan jövőben – a történelem végső szakaszában – az Úrtól küldendő szabadító, aki Dávid házából ered, és helyreállítja az első nagy király birodalmát; ez a „messiási ország” majd győzelmesen fölébe kerekedik a többi nemzeteknek, és Jeruzsálem lesz a világ középpontja. A két részre szakadt, a nagyhatalmakkal élet-halálharcot vívó országban, amely végül ellenség prédája lett, nemcsak a zsidó nemzeti önérzet, hanem a Jahvéba vetett bizalom életben tartását is szolgálta a ~ban való hit: az a tudat, hogy Jahvét nem győzték le az idegen népek istenei, hanem ő büntette hűtlen népét, amely ha megtér, istene minden más nemzet fölé emeli a szabadító által. A ~ (héberül masijah) szó felkentet jelent, mivel a királyokat, de a főpapokat és a prófétákat is ősidők óta felkenték tisztségükre, ezért a ~t néha királynak, néha főpapnak, néha papkirálynak is képzelték. A legátfogóbb messiási jövendölések Izaiástól, Ezékieltől, Zakariás4tól és Dánieltől valók; ezek különösen fontosak azért, mert olykor a harcias szabadító helyett a béke és egyetemes igazság hozóját, néha pedig a „fájdalmak emberét” rajzolják meg az Eljövendőben, aki népét megadó szenvedése által váltja meg. Sajátos módon a valódi ~ra vonatkozó ószövetségi kijelentésekben igen ritkán (tulajdonképp csak Dánielnél) szerepel maga a ~ megnevezés, azt inkább tényleges királyokra vagy főpapokra alkalmazzák. A fogalom Jézus korára lett igazán széltében használttá az eszkatologikus szabadító jelentésében; bár a Kr.u. I. században főleg Róma-ellenes lázadók szereztek híveket azáltal, hogy ~nak hirdették magukat, a név megőrizte vallási tartalmát is, és Keresztelő János volt az első, akit már igen sokan lelki értelemben vett ~nak tartottak. Az evangéliumoknak és Pál igehirdetésének lényege nem más, mint hogy Jézus a megígért ~, mégpedig az Izaiás hirdette fajtából, a fájdalmak férfia, a béke fejedelme, a Megváltó. Minthogy az Újszövetség könyvei görögül íródtak, a ~ is a görög Khrisztosz ('felkent') szó nyomán, (magyarul) Krisztus alakban vált ismertté, vagyis Jézus Krisztus azt jelenti: Jézus, a ~. – A ~ra vonatkozó ószövetségi jövendölések és utalások szövegére írta meg Händel egyik legfenségesebb oratóriumát, a Messiást; ennek híres Hallelúja-kórusa a mester egyik leghatásosabb és legnépszerűbb melódiája.
