kémia
kémia – ‘vegytan’. – kémikus: ‘vegyész’. – kemikália: ‘vegyszer’. – kemizál: ‘‹a mezőgazdaságban› vegyi anyagokat használ ‹talajjavításra, rovarirtásra›’. – kemoterápia: ‘vegyi anyagok használata a gyógyászatban ‹főleg rákos daganat kezelésére›’.
Nemzetközi tudományos szakszócsalád, az arab eredetű alkímia (al-kímíja) második, tehát névelőtlen tagjának önállósodása révén keletkezett: középkori latin chimia, chemia. A magyar ~ a német Chemie latinosított alakja; a kémikus a fizika–fizikus szópár mintájára alakulhatott ki.
