kelmed
kelmed – ‘kegyelmed’. – kegyed, kend: ‘ugyanaz’.
A régen magas rangúakat megillető kegyelmed (lásd kegyelem) megszólításnak a sűrű használatban megrövidült formái. A ~ s még inkább a kend idővel a paraszti szóhasználatba „süllyedt le”, s utóbb még ott is lekezelő jellegűvé lett: Mit képzel őkelme? Hallja-e kend! A kegyed máig főleg nők udvarias megszólítására használatos.
