komplex
komplex – ‘több elemből (bonyolultan) összetett’: komplex szám (‘valós és képzetes szám összege’); ‘több eljárást alkalmazó’: komplex művelet. – komplexum: ‘bonyolultan összetett együttes’: épületkomplexum. – komplexus: ‘elfojtott, tudattalan vágyak és a velük kapcsolatos gátlások együttese’: Ödipusz-komplexus.
Nemzetközi szócsalád a latin complexus (‘körülfont, átfont, bonyolult’) nyomán, a complecti, complexus, tkp. con-plecti (‘körülfon, átfon’) igéből: con- (‘együtt, össze’) és plectere (‘fon’). A ~ a német komplex alak átvétele. Lásd még plexiüveg.
