norma
norma – ‘ szabály’; ‘előírás, ‹munkában, felhasznált anyagban› megkövetelt, illetve megengedett mennyiség’; ‘szokott mérték, szabvány’. – normális: ‘szabályszerű, szabványos’; ‘közepes, átlagos’; ‘egészséges, ép, épeszű’. – normalitás: ‘szabályszerűség, egészség, ép értelem’. – normalizál: ‘szabályoz, szabványosít’; ‘a rendes állapotába (vissza)juttatja’. – normatív: ‘irányadó, szabályozó, mértékül szolgáló’. – normatívum: ‘rendszabály, zsinórmérték’.
Nemzetközi szócsalád a latin norma (‘szögmérték, zsinórmérték, szabály’) nyomán; ez a noscere (‘tud, ismer, elismer, vizsgál’) ige származéka.
