panácea
panácea – ‘minden betegségen segítő csodálatos gyógyszer ‹középkori feltételezés szerint›’; ‘minden betegséget gyógyító csodafű ‹ókori hiedelem›’.
Latin szó, a görög panakeia folytatása a pan (‘minden’) és akeomai (‘gyógyít’) elemekből. Ez volt a neve a gyógyítás mondabeli istennőjének, Aszklépiosz egyik lányának. Lásd még pán-, pandémia, pandemónium, panegirisz, pankráció, pánkromatikus, panoptikum, panoráma, panteizmus, pantográf, pantokrátor, pantomim.