pliocén
pliocén – ‘a földtörténeti újkor harmadidőszakának utolsó szakasza’.
Tudományos szakszó a görög polüsz (‘sok’) rendhagyó pleion, pleon középfokából (‘jobban, inkább’) és a kainosz (‘új’) szóból; a ~ a német Pliozän átvétele. Lásd még pleisztocén, pleonazmus.
