Júlia
Júlia1 – a veronai Capulet leánya, a Romeo és Júlia című tragédia egyik címszereplője. A név angolul Juliet [dzsúliet], a történet olasz forrásaiban Giulietta [dzsúlietta]. A házukban rendezett álarcos estélyen ~ szerelemre gyúlt Romeo iránt, aki az ő családjával régóta viszálykodó Montague1 házból származott. A két fiatal még az éjjel megvallotta szerelmét egymásnak, s másnap titokban megesküdtek a derék Lőrinc barát előtt. A kurta nászéjszaka után, amelyet a Dajka1 cinkos segítsége tett lehetővé, az ifjú férjnek máris száműzetésbe kellett vonulnia, mert előző nap egy párbajba belekényszerítve megölte ~ rokonát, Tybaltot. ~t ezután apja nagy hirtelenséggel férjhez akarta adni korábbi kérőjéhez, az előkelő Páris grófhoz. ~ hiába tiltakozott, hiába hivatkozott a friss családi gyászra, felbőszült apja ellenében még anyja sem támogatta. Lőrinc tanácsára ekkor engedelmességet színlelt ~, majd a menyegző előtti este bevette a baráttól kapott titkos szert, amely kétnapos tetszhalált okoz; a gyászba borult család így temette el, a helyi szokás szerint a családi kriptába nyílt katafalkon. A barát terve az volt, hogy Romeóért küld, s az titkon visszatérve a kellő pillanatban kiszabadítja szerelmét. Lőrinc küldöttét azonban megelőzte ~ halálának híre, Romeo titkon visszatért városába, és kedvese vélt holtteste mellett méreggel vetett véget életének. Magához térve ~ holtan találta ifjú párját, és tőrével megölte magát. – Még tizennégy éves sincs ~, s a szerelem órák alatt érett nővé varázsolja. Szenvedélye minden más érzést kiolt, kedveséért mindent vállal, végül még a halál veszélyét is - felötlik ugyanis benne, hogy a barát talán valóban mérget adott neki, mert nem akarja vállalni a titkos esküvő következményeit. Akárcsak Romeo és a darab többi szereplői, Júlia is a véletlenek és a családi viszály áldozata, hiszen tragikus konfliktus nem dúlja lelkét.
