Lucretia
Lucretia [lukrécia] – előkelő római nő, Lucretius lánya, Collatinus felesége a Lucretia meggyalázása c. elbeszélő költeményben. Híres volt erényességéről és hitvesi hűségéről. Férje ezzel fennen dicsekedett Ardea ostroma idején, s szavai vad vágyat keltettek az asszony iránt rokonában, Sextus Tarquinius királyfiban. Sextus titkon odahagyta a tábort, és meglátogatta ~t, aki rokonként tisztességgel megvendégelte, ő pedig az éjszaka erőszakkal magáévá tette az asszonyt. Másnap ~ a férje és apja előtt feltárta a vele esett gyalázatot, majd tőrrel szíven szúrta magát. A merénylet és ~ halála közfelháborodást keltett Rómában, s ez vezetett a zsarnoki Tarquinius család elűzéséhez és a királyság megszüntetéséhez. – A Liviustól följegyzett történetet Ovidius is megformálta a Római naptárban; legrangosabb irodalmi feldolgozása Shakespeare költeménye. ~ az epikai közegben is valódi drámai hősnő; az erőszakkal fenyegetőző vendéget előbb az ész és a szív érveit egyesítő, magasröptű tirádával igyekszik jobb belátásra bírni, a szörnyű tett másnapján pedig hosszan vívódik, hogy azonnal vessen-e véget életének, avagy bízza-e előbb férjére a méltó bosszút.
