megijed
megijed – megretten, megrémül, megriad, meghőköl, hátrahőköl, meghökken, megszeppen, visszariad, felriad, megdöbben, elszörnyed, elborzad, felszisszen, felhorkan [köz] | megfélemlik [rég] | begazol, beijed, begyullad, berezel [biz] | berosál, bemajrézik, befosik*, betojik, beszar*, besztremál [szleng] D inába száll a bátorsága; elfogja a félsz/riadalom; a haja/minden haja szála égnek áll; pánikba esik; elszorul a szíve; megáll a szívverése; eláll a lélegzete; halálra válik; meghül benne a vér; kiveri a hideg verejték [köz] |frászt kap; a frászt kapja [biz] egy krajcár se marad a zsebében; inába szorul a virtus; beleszakad a madzag; felszalad a gallérja; úgy megijed, se holt, se eleven; belebújna a fúrólyukba/egérlyukba; azt is elfelejti, mi a neve; a bocskorába/csizmaszárába/gatyájába szalad a bátorsága; a szárába/seggibe* szalad a szíve; kiveri a szarszeplő*; tótágast áll/seggre* ül benne a szentlélek [táj] | összecsinálja/összefossa*/összetojja/összeszarja* magát; maga alá rondít ijedtében; rájön a frász/majré/szívbaj [szleng] ® még fél
