mindig
mindig – állandóan, folyton(osan), egyre, mindegyre, váltig, egyfolytában, egyhuzamban, szakadatlanul; világéletében, ítéletnapig, örökké, örökösen [köz] | mindörökké, mindörökkön, mindenkor(on), mindenha [vál] | mindétig [rég] | holtig-vesztig [táj] | feszt [biz] D folyton folyvást; éjjel-nappal; szünet/vég nélkül; míg a világ világ; a világ végéig; végestelen végig [köz] | szünös-szüntelen; szűnni nem akaróan; holtomiglan-holtodiglan; mind a sírig [vál] ® még sokáig, végig
