piszkos
piszkos – 1. <személy> mocskos, koszos, szennyes, maszatos, szurtos, szutykos, elhanyagolt, ápolatlan, mosdatlan [köz] | retkes; koszfészek [biz] | cirmos [táj] 2. <általában> tisztát(a)lan, sáros, poros, kormos, szemetes, csatakos, pecsétes, lepedékes [köz] | redvás, ganés, koszlott [szleng] D 1. irtózik a víztől; ragad a mocsoktól/szutyoktól; ki se látszik a piszokból; csak a kosz tartja egybe; belepi a piszok; térdig jár a szennyben [köz] | a bába mosdatta utoljára; akkor látott vizet, amikor a bába fürösztötte; csak ott mosdik, ahol a cipó bejár; piszkos, mint a disznó/a föld/a füstfaragó/a bogrács oldala/az árva malac/a küldött ördög; lustos, mint a tehén farka; szennyes, mint a rab; tiszta, mint a kifordított zsák; olyan piszkos, mintha disznókkal hálna; ha falhoz vágnák, odaragadna; tündöklik, mint az üst; a kutya se venné el a kezéből a kenyeret; a retek is kikelne rajta [táj] ® még elhanyagolt
