Cserna Vincze (udvardi),
Cserna Vincze (udvardi),
kir. főügyész, udvardi Cs. Károly Fejérmegye alispánja s követe az 1847–48. országgyűlésen és baracskai Szűts Jozéfa ev. ref. szülők fia, szül. 1840. nov. 14.; a gymnasiumi tanfolyamot a sz.-fejérvári cisterciták főgymnasiumában végezte, a jogot a budapesti egyetemen; ezután ügyvédi oklevelet nyert. Közszolgálatát 1867-ben kezdte mint fejérmegyei aljegyző, 1868-ban tiszti alügyész lett, 1872-ben kir. alügyész Székesfejérvárott, 1873–75-ben ugyanaz Pápán. 1875. szept. lett kir. ügyészszé s Karczagon, Nagyváradon, Veszprémben és a pestvidéki ügyészségnél működött. 1887. nov. 14. kir. főügyészi helyettes Budapesten és a királyi táblák szétosztása alkalmával 1891. máj. kir. főügyész lett Debreczenben.
Szépirodalmi téren 1856-ban kezdett működni, verseket és elbezséléseket irt a következő lapokba: Hölgyfutár (1856–61.), Kalauz (1857–58.), Győri Közlöny (1858–59.), Vasárnapi Ujság (1858.), Szépirodalmi Közlöny (1858.), Uj Nemzedék (1862. belmunkatárs), Napkelet, Nefelejts, Arany Koszorúja (1863–65.), Főv. Lapok (1864–65. 1883.) és Családi Kör (1864–66.), Pesti Hölgydivatlap, Budapesti Hirlap (1883.); Politikai s büntetőjogi czikkeket irt a Pesti Naplóba, (1883. Csemegi, Bűnvádi eljárási javaslatáról irt kritika), Nemzetbe, Jogtudományi Közlönybe (1889. Mentelmi jogról) s a Büntető Jog Tárába.
Munkái:
1. Dicsőség és szerelem. Pest, 1865. Két kötet. (Elbeszélések.)
2. A magyar büntető törvénykönyv a büntettekről (1878. évi V. t.-cz.) Kézikönyvűl birák, ügyészek, ügyvédek számára. Székesfehérvár, 1880.
3. A magyar büntető törvénykönyv a kihágásokról. (1879. évi XL. t.-cz.) Kézikönyvűl. Veszprém, 1880. (2. kiadás. U. ott, 1881.)
4. Az 1881. évi XXXVII-ik törvényczikk a magyar büntető törvénykönyvnek (1878. V. t.-cz. és 1879. XL. t.-cz.) életbeléptetéséről. U. ott, 1880. (2. jav. kiadás. U. ott, 1881.) Az irodalomban Udvardy Vincze nevet használt.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1881.
Ügyvédek Lapja 1891. 35. sz. és önéletrajzi adatok.
