Völgyi (Wagner) István Antal,
Völgyi (Wagner) István Antal,
állami elemi iskolai igazgató-tanító. Wagner István hg. Eszterházy erdésze és Fabiánits Paulina fia, szül. 1851. aug. 15. Béren (Nógrádm.); az esztergomi kir. kath. főgymnasium VI. osztályából az ottani érseki tanítóképző-intézetbe lépett, hol népiskolák tanítására képesítő oklevelet nyert. Az 1877. nagy szünidőben a budapesti nemzeti tornacsarnokban hallgatott tanfolyam után önkéntes tűzoltói gyakorlatokat is folytatott és mindkettőből szakvizsgálatokat tett. 1871–72. a szobi (Hontm.), 1873–74. a balassagyarmati róm. kath. eleminél, 1874–94. az államinál tanított. 1876-ban önkéntes tűzoltó-egyesületet alakított. 1877. tanítótársaival fiúismétlő iparos-iskolát alapított és abban díjtalanul tanított. A 80-as években általa alakított tornaegyesületnek több évig művezetője volt. Tanítótársaival árva- és szegény gyermekeket segélyező alapot létesített. A nógrádvármegyei tanító-egyesület tiszteleti elnökének, a balassa-gyarmati önkéntes tűzoltó-egyesület örökös tiszt. titkárává, 1891-ben pedig a nógrádmegyei múzeum-társulat könyvtárnokká és segédőrré, majd igazgatóvá választotta (mely állásaiban 1901. történt távoztáig működött, 1904. visszaérkeztekor őri állását foglalta el). 1901. Wagner családi nevét Völgyire változtatta. 1894. a nógrádmegyei kir. tanfelügyelőséghez szolgálattételre rendelték be; 1901-ben a liptómegyei tanfelügyelőséghez helyezték át. 1904. saját kérelmére a balassa-gyarmati állami elemi iskolához újból rendes tanítóvá helyezték át és 1908. igazgatónak nevezték ki, hol jelenleg is működik.
Történelmi, paedagogiai és szépirodalmi czikkei a következő hirlapokban jelentek meg: Nógrádi Lapok, Honti Hiradó (évekig belmunkatársa), Losonczi Hiradó, Losoncz és Vidéke, Felvidéki Nemzetőr, Nógrádi Hirlap, Tűzoltó Közlöny, Kecskeméti Lapok, M. Állam, Liptó, Árvamegyei Hirlap és az Archaeologiai Értesítő.
Munkái:
1. Korunk őrangyalai. Balassa-Gyarmat, 1879.
2. Jelentés a balassa-gyarmati általános iparegyesület1885. és 1886. évi működéséről. U. ott, 1886–87. Két füzet.
3. Balassa-Gyarmat tanügyi viszonyainak ismertetése. U. ott, 1887.
4. A balassa-gyarmati önkéntes tűzoltó-egylet története (1876–1886). U. ott, 1887.
5. Vezérkönyv Nógrád vármegye földrajzának oktatásában. 50 darab aranynyal jutalmazott pályamű, 3 tervrajzzal. Losoncz, 1891. (Peres Sándorral.)
6. Földrajzi olvasókönyv és feladattár a nógrádmegyei népiskolák III. oszt. számára. U. ott, 1891. (Peres Sándorral. 2. kiadás. Balassa-Gyarmat, 1897. 3. k. U. ott, 1905.
7. Drégelyi emlék. (Szondy jellemrajza.) B.-Gyarmat, 1894.
8. Kosztka Mihály. Élet- és jellemrajz. U. ott, 1884.
9. Emlékbeszéd, melyet a Magyar állam ezeréves fennállásának megünneplése alkalmával tartott. U. ott, 1896.
10. Visegrád (Magaskő) története. U. ott, 1898.
12. A nógrád-vármegyei tanító-testület története. U. ott, 1899.
13. Multon épül fel a jelen. U. ott, 1901.
14. Földrajzi olvasókönyv és feladattár a liptóvármegyei népiskolák III. oszt. számára. Liptó-Szent-Miklós, 1904.
15. II. Rákóczy Ferencz és kora. B.-Gyarmat, 1905. (Különny. a Honti Hiradóból.)
16. A balassagyarmati «Skarabeusz-társaság» története 1893. nov. 25-től 1906. nov. 25-ig. U. ott, 1907.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Paedagogiai Szemle 1892. 269. l.
Vaday József, M. tanférfiak és tanítónők Albuma. B.-Csaba, 1896. Fénynyom. arczk.
Peres Sándor, A magyarországi tanító-egyesületek története. Bpest, 1886.
Petrik, M. Könyvészet 1886–1900.
Magyarország Vármegyéi. Nógrád vármegye. Bpest, év n. 315. l. és önéletrajzi adatok.
