Kétéltűek, csúszómászók, rovarok
129Kétéltűek, csúszómászók, rovarok
A béka, illetve a teknősbéka eredetét a fösvény asszonyról szóló monda beszéli el: a fel nem ismert vándorló Jézusnak és társának, Szent Péternek a megígért cipót nem akarja megadni, inkább a teknő alá bújik. Jézus büntetése teljesedik be rajta (BN 779 VIII*). Az alamizsnaadás fontosságát kínálja tanulságul a monda, amely szerte Európában elterjedt. A kígyó csúfságát és lábainak elvesztését a paradicsombeli véteknek köszönheti.
Gyakori motívum, hogy bizonyos bogarak testből, fejből keletkeznek. A vöröshangya az ördög porrá tört testéből (érdemes megjegyezni, hogy az egyetlen eredetmagyarázó monda, amelyben a hiedelembéli ördög jelenik meg, egy kovácsmester padlásán! – Őrhalom, Nógrád m.; Nagy I. gy. 1969). Krisztus fejéből azonban a méh születik, Mária imakönyvének betűiből is (Maconka, Heves m.; Bosnyák S. gy. 1968), és számtalan sok monda szól arról, hogy a méh miért szent állat. E mondák a méhviaszból készített gyertya szakrális funkciójával kapcsolatban Európában mindenütt megtalálhatók. Hasonlóan szent állat a pók is, mert a menekülő Jézus után beszőtte hálójával a barlang nyílását. Az üldözők ezt látva visszafordultak. Ezért kapta a pók a hátára a keresztet, ezért átkozott az, aki a pókot agyonnyomja. Iszlám legenda Mohamed megmenekülését mondja el ugyanígy, az aggáda pedig Dávidról beszéli, hogy Saul elől menekült, amikor búvóhelyét egy pók körülfonta (Scheiber 1977: II. 244–245). Európában a hét alvó szentről szóló legenda is felhasználta a pókháló mentőszerepének motívumát.
A légy, bögöly, tetű s más kellemetlen jószágok az eredetmagyarázó mondák logikájából következően az ördög teremtményei, vagy az emberi lustaság büntetésére teremtette őket az Isten.
