A regösének

Teljes szövegű keresés

A regösének
Az előbbiekben tárgyalt szentiváni ének a nyári napfordulóhoz fűződik, anélkül azonban, hogy a szentiváni ének világosan utalna erre a tényre; mint láttuk, csak burkolt és félreértett célzások vannak a napforduló tényére, éppúgy, mint az ünnep egyházi jellegére, vagyis Keresztelő Szent János ünnepére. Nagyjából hasonló a helyzet a téli napforduló körüli időszak legarchaikusabb rítusénekével, a regöléssel.
Mint már említettük, az első regösének-szövegeket is csak a 19. században jegyezték fel. Az érdeklődés viszont a századforduló körül egyre fokozódott iránta. Sebestyén Gyula 1902-ben a Magyar Népköltési Gyűjtemény IV. és V. kötetében adta közre gyűjtése eredményét, és külön monográfiát, szentelt a regösének történelmi eredetének.
A regölés a télközépi szerencsekívánó köszöntés Kelet-Európában mindenütt ismert szokásának magyar változata. A kelet-európai népek általában a szokást a Calendae Januariae valamely származékszavával jelölik (román colinda, görög kalanda, ukrán kolyadka stb.). A magyar regölés azonban feltehetőleg finnugor eredetű szó, amely nyelvészeink szerint etimológiailag összefügghet a sámánok révülésével, extázisba esésével (Pais 1975: 109–116).
Amikor a 19. században a figyelem a regölés szokására irányult, az a Nyugat- és Délnyugat-Dunántúlon virágzott, továbbá regöltek még Udvarhely megye néhány községében is.
A történelmi-nyelvészeti vizsgálat arra az eredményre vezetett, hogy a regüs szó ’királyi szórakoztató’ (együttivó, combibator) értelemben a középkori oklevelekben is előfordul. A 16–18. századig a kalendáriumokban a vízkereszt utáni első hétfőt regelő hétfőnek nevezik. Heltai Gáspár a „regelő het”-et említi (1552), amikor az emberek isznak, tobzódnak, lakoznak, ez szerinte az ördög nagy ünnepe. A regölés szokásának történelmi előzményeiről tehát van némi ismeretünk, regösének-szövegeket azonban nem sikerült a 19. század előtti nyelvemlékekben fölfedezni.
Az utolsó két évszázadban a Dunántúlon elsősorban a legények jártak regölni (bár néhol a felnőtt férfiak regölésére is vannak adatok), mégpedig elsősorban olyan házakhoz, ahol eladó lány volt. A regölés fő időpontja István vértanú ünnepe volt, de eltarthatott egészen újévig vagy vízkeresztig. A regösök a múlt században még néha állatneveket is viseltek, amiből esetleg korábbi állatalakoskodásra lehet következtetni. Láncosbotjukkal 574és más, zajt keltő eszközökkel (pl. a „biká”-nak, „szötyök”-nek nevezett, hólyaggal bevont köcsöggel) jelentek meg a házaknál, és elénekelték a varázséneket.
A regösének egyik állandó összetevője a termékenységvarázsló rész, amelyben a regösök a gazdának, feleségének és háznépének termékenységet és bőséget kívánnak a következő esztendőre, továbbá egy párosító rész, amelyben legényt regölnek össze a leánnyal. Mindezeket megelőzheti egy epikus bevezetés. Itt az énekesek első személyben beszélnek, elmondják, hogy hosszú, fáradságos útról jöttek. Néha megemlítik, hogy nem rablók, hanem Isten követei, és szó esik természetfölötti látogatókról is:
Kelj fël gazda, kelj fël,
Szállott Isten házadra,
Sorjával, seregével,
Szárnyas angyalával,
Terítëtt asztalával,
Tele poharával.
(MNT II. 823)
Az epikus bevezetőhöz tartozhat a csodaszarvasról szóló énekrészlet is. Tiszta folyóvíz keletkezik, melyet pázsit fog körül, azon csodafiúszarvasok legelésznek. A csodaszarvas ezer ága-bogán misegyertyák gyulladván gyulladnak, oltatván alusznak. A versszakokat refrén zárja le („Hej, regö-rejtem”, „Réjtököm régi törvény” stb.).
A regösénekben szereplő csodaszarvas régi mitikus képzet élő népköltészeti változata. A szarvas évezredek óta sok európai-ázsiai népnél (sőt az amerikai indiánoknál is) a csillagos ég jelképe. A szarva hegyén tündöklő gyertyák a csillagokat jelképezik; néhány énekváltozatban a szarvas a Nap és a Hold képét is ott viseli magán.
A bucsui (Vas m.) regösének e motívumokhoz még továbbiakat is fűz. (A bucsui regöséneket Sebestyén Gyula gyűjtötte 1899-ben, de akkor már a regölést nem gyakorolták, csak néhány idősebb ember emlékezett rá.) Ez az ének részben vallásos, részben mitikus mozzanatokat tartalmaz. Utalás történik három rejtélyes madárra, melyek közül az egyik Szent Péter, a másik az úr Isten, a harmadik Szent Mihály arkangyal. Az ének refrénje ismét az asztrálmitológia területére utal:
Kelj föl huld, në mënj be;
Világositsad magas mënyországot,
Ugy mënj Jëruzsálëmben!
(MNT II. 951)
Egy tölgyfa alatt kemény pázsiton, széken ül Mária, és bölcsőben ringatja fiát, a fényes Jézust. A következő részben a csodaszarvas első személyben szólal meg, elmondja, hogy ő az úr Isten követe, és Szent István királyt szólítja meg. (A regösénekekben láthatólag egybeolvad István vértanú és I. István magyar király emléke.)
A regösének keletkezési idejéről eltérőek a vélemények; elképzelhető, hogy a magyarság már mai hazájába való érkezésekor megünnepelte a téli napforduló ünnepét, s a csodaszarvasról szóló ének egy változatát már akkor is ismerte, s ez később keresztény elemekkel bővült, de az sincs kizárva, hogy itt, az új hazában alakult ki a mitikus-mágikus ének. Az asztrális szarvas motívuma román és bolgár kolindákban is előfordul, ezek 575mégsem tekinthetők a magyar regösének közvetlen párhuzamainak. A szarvain csillagokat hordozó szarvas motívuma előfordul a középkori latin krónikákba illesztett legendákban is (a váci székesegyház alapítása).
Hasonló módon István protomartir és István nevű királyok kontaminációja nemcsak hazánk területén fordult elő, hanem a rajnai németeknél, sőt a svédeknél is (Vargyas 1979; Szendrei J. 1974: 65–123).
A regösének dallamára vonatkozó vizsgálatokat Vargyas Lajos foglalta utoljára össze (Vargyas 1979).
Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a regösének nagyon archaikus rítusének, és a magyar folklór egyik kiemelkedő értéke. Motívumai sem a keresztény vallásból, sem a 19. század néphitéből nem magyarázhatók. 19–20. századi továbbélésük hírt hoz régebbi századok mindörökre elnémult szóbeli költészetéről, hiszen feltehetőleg a magyarságnak más varázsénekei is voltak a regöséneken kívül, de ezek nem maradtak ránk, míg Délkelet-Európa más népeinél – az eltérő történeti-társadalmi fejlődés következtében – a téli napforduló varázsénekei közül igen sok megérte a századfordulót (lásd pl. Bartók 1966).

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages