A NAPTÁRI ÉV MÁS SZOKÁSAIHOZ ÉS AZ EMBERI ÉLET FŐ FORDULÓIHOZ FŰZŐDŐ RÍTUSÉNEKEK

Teljes szövegű keresés

A NAPTÁRI ÉV MÁS SZOKÁSAIHOZ ÉS AZ EMBERI ÉLET FŐ FORDULÓIHOZ FŰZŐDŐ RÍTUSÉNEKEK
A magyar rítusénekek más példái fűződhetnek egyházi ünnepekhez vagy olyan napokhoz, amelyek népi ünnepek és az évszakok, a nap járásának változására utalnak, illetőleg a kettő többnyire összekapcsolódva jelentkezik. Ezeknek az énekeknek és éneksorozatoknak a megfelelőit más európai népeknél is megtaláljuk. Idetartozik az a szokás, hogy a telet vagy a böjtöt bábu alakjában elpusztítják, a tavaszt zöldág formájában behozzák, igen szép rítusénekekkel egybekötve (kiszehajtás, villőzés). (Lásd pl. MNT II.; Manga 1969; Dömötör T. 1964c.)
A májusi-pünkösdi ünnepkör legérdekesebb szokása a pünkösdi király- és pünkösdi királynéválasztás. A pünkösdi királyválasztás a 16. században általánosan ismert volt hazánkban. A 18–19. századtól hallunk pünkösdi király- és királynéválasztásról, századunkban pedig főként a nyugat-dunántúli kislányok választanak pünkösdi királynét maguk közül. A szokást kísérő ének különböző változatai ismeretesek. Az éneksorozatban vannak egyházi jellegű motívumok, de szó esik egy rejtélyes lényről is, mely nem anyától lett, hanem rózsafán termett. Az éneket jókívánságok és adománygyűjtés zárják le.
Valójában ezek a magyar nyelvterület legfontosabb valódi rítusénekei. Ugyanakkor a jelentős naptári szokásokhoz más, főként adománykérő jellegű énekek fűződnek. Ilyen a csupán a moldvai csángók körében gyakorolt „hejgetés”, amelyet szilveszterkor vagy újévkor adtak elő, s amely a búza élettörténetét beszélte el a szántástól kezdve egészen addig a pillanatig, amikor az új kenyér az asztalra kerül.
E valódi rítusénekek mellett a különböző naptári ünnepek vagy népi jeles napok alkalmából még számtalan köszöntő ének, kántálás hangzik el. Főként a karácsonytól vízkeresztig, tartó időszak bővelkedik ilyenekben. Előadásuk ideje változó lelet. Egyesek a karácsonyhoz fűződnek, mások István és János napjához vagy aprószentek napjához, Szilveszter estéjéhez, újévhez stb. Az énekeket gyakran adománykérés is követi. Vízkereszt 576napján a három napkeleti király képében megjelenő énekesek a „Csillagének”-et adják elő. Mindezek az énekek valamilyen módon utalnak a következő esztendőre is, és minden jót kívánnak az új évben a felköszöntött embereknek. Általában egyházi, illetőleg, tréfás mozzanatok keverednek bennük a jókívánságokkal és az adománykéréssel.
Ilyen köszöntő-adománykérő énekek előadásra kerülhetnek a farsang valamely napján, a húsvéti ünnepkörben, illetőleg más egyházi ünnepeken és jeles napokon is. Szokásleírásaink bővelkednek ilyen énekekben, bár monografikus feldolgozásra ritkán került sor (vö. MNT II.; Dömötör T. 1964c, 1974a).
Rítusénekeink egy másik csoportját az emberi élet állomásaihoz fűződő költészet, főleg a lakodalmi énekek és a siratók képezik. A lakodalom egyes fázisait pl. illusztratív énekek kísérhetik, melyek regisztrálják, esetleg magyarázzák a cselekményt. Ugyancsak a lakodalom költészetéhez tartoznak a kurjantások (csujjogatások), amelyeknek több funkciójuk is van: a jókedv emelése, a féktelen öröm, vidámság kifejezése; a mozgást ritmikus szöveggel kísérik, de feltehetőleg ezeknek is volt eredetileg mágikus funkciójuk. A csujjogatások feldicsérik a menyasszony és a vőlegény szépségét, jó tulajdonságait, néha pajzán, gúnyos, csúfolkodó jellegűek. Ilyen kurjantások sűrűn hangzanak fel tánc közben is.
Valódi rítusénekeknek tekinthetjük a menyasszony-búcsúztatókat és siratókat, ezek dallama is sok helyütt rendkívül archaikus és esztétikailag magasrendű. Emellett azonban tánc- és bordalok, szerelmi énekek, alkalmi énekek stb. is elhangzanak a lakodalom alkalmából.
A temetés költészetének ismét több rétegét különböztethetjük meg. Ezek közül a legarchaikusabb a kötetlen siratóének. Ezen túl pl. a Dunántúlon egy sor folklorizálódott egyházi ének is elhangzik temetés alkalmából. A recitált siratóénekek általános sajátossága, hogy a sirató személy egyszerre siratja az eltávozottat és saját magát, elpanaszolva azt a veszteséget, ami a haláleset következtében őt magát érte. Az elhunyt melletti virrasztás alkalmából sokféle más, tulajdonképpen csak véletlenül idekerült népköltészeti alkotás is elhangzik, pl. népmesék, mondák stb. A hazánkba áttelepült bukovinai székelyek még írásos halottaskönyveket is szerkesztettek és másoltak. (A gazdag irodalomból lásd pl. MNT V.; Lajtha 1956; Dégh 1960).

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages