XII. Vallásos hivatkozások | Magyar néprajz

XII. Vallásos hivatkozások

Az e csoportban bemutatott ráolvasásokban közös, hogy egy vagy több egyházi-vallásos tematikájú szövegelemet tartalmaznak; vagy önállóan, mintegy szöveg-amulettként, vagy a ráolvasások valamilyen szokványos szerkezetébe – kívánság, hasonlat, fohász stb. – beépülve.

A szövegek, lévén más műfajokból „kölcsönzöttek”, mint ráolvasások csak ritkán képeznek önálló, a „műfajon” belül körülhatárolható csoportokat vagy típusokat. Az S-jellegű szövegek esetében a közismert egyházi-vallásos tematika rögtönzésszerű felhasználásáról van szó. A szövegek, illetve szövegtöredékek legtöbbje hivatalos és félhivatalos vallásos szövegek, illetve műfajok (exorcizmusok–benedikciók, hivatalos és paraliturgikus – „archaikus” imák, illetve bibliai és egyéb legendák stb.) motívumkincséhez tartozik.

A szövegek leggyakoribb tartalma a szenvedéstörténet mellett Jézus születése. Némely mozzanat a ráolvasás műfaján belüli öntörvényű hagyományozódást-elterjedést mutat. A szövegek jelentése általában az exorcizmusok „C szféra legyőzi a B szférát” hiedelemtartalmára utal: Jézus születése (Mária szűzen szülése) a legnagyobb csoda, ez párhuzamul szolgál bármilyen kisebb csoda (pl. beteg fölgyógyulása) megtörténtéhez.

678a) Újszülött óvása: Ha gyermekágyastól „el akarták venni” a gyereket (vö. „váltott gyerek”-hiedelmek), azt mondták:

Az árthasson, az véthessen
aki a boldogságos szűznél szebb fiat szült.
(Tura, Pest m.; P. Madar gy.)

b) Zabált ló gyógyítása: Itatás előtt háromszor kell mondani:

Soha nem volt boldogb óra,
mind az, melyben Urunk született.
(16. század végi kézirat másolata; Radvánszky cs. lt. OL P 566, 97. csomó, 1107, 37. pont)

c) Epilepszia („morbum caducum”) gyógyítása: Cédulára írva nyakba kötni:

„Atya Úristennek igíje
Zewsz Máriának méhében
bizon test is leen
az mi uronk Jézus Krisztus. Amen.
(1511 utáni kézirat másolata; Magyary-Kossa 1929–1940: III. 136)

Az a) képviselte szövegekben az említett hiedelemtartalom „lehetetlen feltétel”-ként fogalmazódik meg. Krisztus születésének megismétlődése mint lehetetlenség csak ráolvasásokból és archaikus imákból ismert (pl. Erdélyi Zs. 1976: 181). Mint ráolvasás elsősorban igézet ellen használatos: „az igézzen meg” valakit, aki Jézusnál, Istennél „vénebb”, „erősebb”, „szebb”.

A b) és c) jellemző példája az egyházi hivatkozások tisztán, mintegy szöveg-amulettként való alkalmazásának. A „boldog órára” való hivatkozás önálló ráolvasásként a legkülönbözőbb konkrét funkciókban ismert. A c) szövegben megjelenő Jézus születése motívum közelmúltbeli paraszti használatból is ismert, elmondott ráolvasásként. A paraszti használatból feljegyzett szövegekben megfigyelhető a hasonlatba foglalás tendenciája; a „készen kapott” szöveg alkalmazása a közismert szerkezethez. Jézus születésével kapcsolatos további, ráolvasásokban gyakran szereplő motívum a „Jesse fája” (erről legutóbb: Dömötör T. 1974a: 132–138).

A Jézus szenvedésére történő utalások nyilvánvalóan sok műfajból és funkcióból közismert elemei önállóan vagy különböző kontaminációkban jelennek meg.

d) Lóbetegség gyógyítása:

Mel byzony hogy (meglelte) Senth ylona assony az wr keresth fagyath
oly byzony hogy megh wygassyk az en lowam.
(1614 után; Horvát 1835: 112–113)

679e) „Ijedés” gyógyítása: Az ölben tartott gyerek fejére keresztet rajzolva a következőt kell mondani:

Rajtad ez az ijedelem ne maradjon meg,
mint az Ur Jézus Krisztuson a getsemáni kerti ijedelem.
(Felsőnyék, Tolna m.; Magyar Néphit Topográfia 20. kérdőíve)

A d) szöveg a szenvedéstörténet egy tetszőlegesen kiemelt legendai elemét tartalmazza hasonlatba foglalva (ismertetése: Bolgár 1934: 18–19). A „mel byzony – oly byzony” szerkezet közkeletű eszköze az egyházi hivatkozások hasonlatba foglalásának, illetve az exorcizmus-szövegek ráolvasássá változtatásának.

Az e) szöveg azokat a paraszti használatú, közelmúltban feljegyzett adatokat képviseli, amelyek – hasonlatba foglalva – a szenvedéstörténet valamely vonatkozását a konkrét funkcióhoz „igazítva” fogalmazzák meg. Hasonló szövegek nagy számban ismertek Jézus életének más eseményeivel kapcsolatban is, önállóan és hosszabb fohászok részeiként egyaránt. Jellemző, hogy e szövegek használhatósága szinte univerzális; vallásos tartalmuknál fogva „mindenre hatásosak”; a legközismertebb, mindenki által használt-alkalmazható ráolvasások közé tartoznak.

Hasonló szövegek Európa-szerte bőségesen ismertek. Nyugat- és Közép-Európában gyakran jelennek meg varázskönyvekben, kéziratos és nyomtatott receptkönyvekben (Franz 1909; Ohrt 1922; Spamer 1958; Haver 1964). A Jézus születésére való hivatkozásokból több állandó szerkezettel bíró, öntörvényű ráolvasásként terjedő szövegtípus is sarjadt. Ilyen pl. a német nyelvterületen „Mária teje és Krisztus vére…”; Közép- és Nyugat-, Észak-Európában a születésre és keresztelésre, valamint a születésre és halálra való hivatkozások, általában vér-megállító ráolvasásként (Ohrt 1938 közli az erre vonatkozó középkori szöveganyagot).

A „boldog órára” való hivatkozás egész Közép-, Nyugat- és Észak-Európa ráolvasásgyakorlatából ismert (pl. egy jellemző francia példa: „Háromszor legyen áldott az óra, amikor Jézus Krisztus született… Ha van megerőltetett tagod, helyére kerül” – Bouteiller 1966: 315); német nyelvű ráolvasásokban már a 11. században megjelenik. – A „Jesse fája” motívum ráolvasásokban Dél-, Közép-, Nyugat- és Észak-Európában egyaránt ismert, latin nyelvű amulett-szövegként, de már korai szövegemlékekben nemzeti nyelveken is és mai, paraszti használatú, változatos konkrét funkciójú ráolvasásként egyaránt. A magyar nyelven is ismert egymondatos hivatkozások, illetve idézetek szintén ismertek Európa-szerte (pl. gyakori az „Ige testté lett” idézet önálló ráolvasásként). De mint mondottuk, a magyar szövegek tartalmi vagy formai párhuzamai elsősorban nem a ráolvasás „műfaján” belül nyomon követhető kapcsolatokat jelentenek, hanem legalább ennyire különböző – a keresztény Európában közös – egyházi műfajok, illetve szövegek mindenhol hasonló, párhuzamos lecsapódásait.

Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem