3.2. Három gyógyító asszony/virág+beteg panasza
3.2. Három gyógyító asszony/virág+beteg panasza
3.2.1. Szembetegségek gyógyítása:
Dicsértessék a Jézus
(A gyógyító kezét a betegre teszi)
688Elment a mi Urunk Jézus Krisztus
a régi járt útra,
szent misére,
vecsernyére,
sújtván az ő szent szemeit,
sújtás után vér bocsáttatott,
vér után termés,
termés után hályog.
Ebben mén az én szerelmes fijam.
Mikor elmentem a régi járt útra,
sujtván az én szemeimet,
elküldök a paradicsomba három szűz leányt,
hozatok vélök három termő ágat,
egy lesz a vérhasító,
Krisztus Jézus igéje,
Boldog asszony ereje,
távoztasd el ezen szolgádnak
avagy szolgálódnak
szeméről a hályogot.
a régi járt útra,
szent misére,
vecsernyére,
sújtván az ő szent szemeit,
sújtás után vér bocsáttatott,
vér után termés,
termés után hályog.
Ebben mén az én szerelmes fijam.
Mikor elmentem a régi járt útra,
sujtván az én szemeimet,
elküldök a paradicsomba három szűz leányt,
hozatok vélök három termő ágat,
egy lesz a vérhasító,
Krisztus Jézus igéje,
Boldog asszony ereje,
távoztasd el ezen szolgádnak
avagy szolgálódnak
szeméről a hályogot.
Ezután elmond öt Miatyánkot és öt Üdvözlégyet.
(Csengőd, Pest m. Magyar gy.; EA 1934: 3)
További 4 töredékes alföldi variáns a vándorlás–baleset–panasz–gyógyítás elemeket tartalmazza. A gyógyítás „három szűz leánnyal” hozatott három virággal történik, a gyógyító Szűz Mária. A balesetet fenyőfa vagy szőlőtőke okozza; a betegség mindig valamilyen szembaj.
3.2.2. Hályog gyógyítása: A gyógyító jobb kezével a hályogot simogatja, s mintha mosná le, kezét a föld felé viszi, ezt mondva:
Hiszök egy Istenbe,
Jézus, Mária, Józsep a te szent nevedbe
kezdöm ezt az imádságot a te dücsőségedre
és tüsztöletedre.
Uram, Jézus Krisztus,
mikor a fekete fődön járt és mönt,
fenyőfa ága között sújtván szentségös szömejit.
Kérdi a Boldogságos szűz Márija az ű szent Fiját:
„Miért szomorkodván, bánkódván?
Vagyon a mi Urunk Jézusnak három szál virágja:
egyet szakajtok vérrül,
másikat termésrül,
harmadikat hájogrul.”
Vér és termés, hájog
hasadozzatok és szakadozzatok
errül a szömekrül.
(Szőreg, Torontál m.; Kálmány 1891a: 70–71)
Jézus, Mária, Józsep a te szent nevedbe
kezdöm ezt az imádságot a te dücsőségedre
és tüsztöletedre.
Uram, Jézus Krisztus,
mikor a fekete fődön járt és mönt,
fenyőfa ága között sújtván szentségös szömejit.
Kérdi a Boldogságos szűz Márija az ű szent Fiját:
„Miért szomorkodván, bánkódván?
Vagyon a mi Urunk Jézusnak három szál virágja:
egyet szakajtok vérrül,
másikat termésrül,
harmadikat hájogrul.”
Vér és termés, hájog
hasadozzatok és szakadozzatok
errül a szömekrül.
(Szőreg, Torontál m.; Kálmány 1891a: 70–71)
6899 alföldi, az 1. altípussal egyező felépítésű szöveg. A gyógyítás a fenti hármas ismétlő szerkezettel Szűz Mária háromféle (színű) virággal való gyógyítására, vagy háromféle szembetegségre utal.
A Három asszony gyérszámú magyar variánssal képviselt típusa egész Európában elterjedt, az első, 5. században (latinul) feljegyzett adattól (Heim 1892: 492) kezdve meglepő egyöntetűséggel. Két fő altípusa: háromféle tevékenységet folytató, illetve háromféle gyógyfüvet szedő asszonyok. A színhely Európa minden táján igen gyakran tengerpart, folyópart (Spamer 1958: 352–360; Hampp 1961: 217–227; Mansikka 1909: 195–198). A „három asszony” mibenléte sokat vitatott kérdés volt, amit a „pogány vagy keresztény eredet” problémájára sarkítottak. Többek között Szűz Mária apokrif genealogiája, ógermán normák, kelta-római Matronae merültek fel mint lehetőségek. Ha e „hármasságok” egyetemesebb vonatkozásaira gondolunk, nem látszik valószínűnek, hogy a három gyógyító asszonynak feltétlenül egy konkrét hármasságra visszavezethető eredete lenne. A „Három asszony”-nyal összefügg a 15. században megjelenő Három virág típus (Krisztus sírján, szívéből kinövő virágok), amelynek egyéb népköltészeti műfajok virágszimbolikájával való kapcsolata nyilvánvaló. A magyar szövegek eredete nem világos; a Három virágot képviselő szövegek mindenesetre Közép-Európa felé mutatnak (Spamer 1958; Hampp 1961).
