4.2. Vándorlás – baleset – találkozás – panasz – gyógyítás
4.2. Vándorlás – baleset – találkozás – panasz – gyógyítás
Zala, Sopron és Csongrád megyei szövegek. A beteg szemébe (szőlő-) ág csapódik vagy madárnyál esik. Szemét a panasz meghallgatása után Szűz Mária meggyógyítja. A dunántúli szövegek egy része első személyű, pl. „Ujvasárnap napküőtekor emöntem ién a paradicsomkertbe, … beleesett ién szemeimbe galambok nyála…”
A beteg panasza és kontaminációi szintén kelet felé (román, délszláv szövegek) mutatnak kapcsolatokat, noha a „beteg panasza” típusok Közép-, Nyugat-, Dél-Európa egészén elterjedtek (a nyugati típusok képviselője nálunk a 4.2.). A panasz a Balkánon, illetve Romániában majd minden találkozással kapcsolatos szövegtípus része. Mansikka 13. századi apokrif imákban is fellelte (1909: 45), mégpedig a mai román, délszláv szövegekkel szinte azonos formában. – Egy 8. századi kopt varázsszöveg (Hórusz felment egy hegyre, énekelt, evett, hasa megfájdult, sírt, anyját hívta segítségül, aki megtanította egy ráolvasásra – Kákosy 1978: 126) több részletében azonos e balkáni formákkal. Mindez Egyiptom felé, és távolabbi múltba mutat. Feltűnőek bizonyos olasz, szemverésgyógyító szövegek (Bonomo 1953: 179–193) egyezései a kopt szöveggel. – A Máriának panaszkodó Jézus alakja a kelet-európai szövegek jellegzetessége; a nyugat-, közép-európai típusokban sohasem áll szemben a beteg Jézus és a gyógyító Mária. E panaszokban gyakran jelennek meg – a Balkánon és a magyar szövegekben is – archaikus imák motívumaiként ismert, Jézus szenvedéstörténetére utaló szövegelemek (pl. Bornemisza 690szövegeiben). Közép-, Nyugat- és Észak-Európában a beteg panaszának több önálló, nagy elterjedésű típusa ismert, amelyeket szintén keleti, bizánci előképekre vezetnek vissza. A legrégebbi emlékek 9–10. századi latin és német szövegek (Ohrt 1936: 50–51), de feltételezik egy 5. vagy 6. századi görög nyelvű egyiptomi szöveg idetartozását is (uo.). Ugyanakkor intenzív késő középkori egyházi-legendai hatásokat is kimutattak: az egyes helyi típusok elterjedése gyógyító szentek helyi kultuszával is összefüggésben van (Jaenecke-Nickel 1965). A legfontosabb nyugati típusok a „Jobsegen” és „Petrussegen”: Jób férgekre, Péter fogfájásra panaszkodik (Spamer 1958: 76–94). Mária e nyugati panasztípusokban kizárólag a szembetegségek gyógyítójaként jelenik meg, adataink szerint elsősorban német nyelvterületen elterjedt szövegekben, amelyek tartalmi megfelelői a 3.2. alatt ismertetett magyar szövegek.
