TILTÓ JÁTÉKOK
TILTÓ JÁTÉKOK
Ezekben egymás kitartását, állhatatosságát teszik próbára a játékosok: mennyi ideig tudják megállni pislogás, beszéd, nevetés nélkül. Közismert a farkasszemnézés: két gyerek mereven egymás szemébe néz s azt figyelik, melyikük bírja tovább pislogás nélkül (92. ábra). Aki előbb pislant, az veszít. Van olyan formája is, amely felelgetéssel kezdődik:
– Jártál kertben?
– Jártam.
– Láttál farkast?
– Láttam.
– Féltél tőle?
– Nem.
– Jártam.
– Láttál farkast?
– Láttam.
– Féltél tőle?
– Nem.
(Püspökladány, Hajdú-Bihar m.; Demetrovics J. gy. 1971)
63792. ábra. Farkasszemnézés
(Hévizgyörk, Pest m.; Hintalan–Lázár 1980: 202 nyomán)
A végén a kérdező legyez egyet a másik gyerek szeme előtt. Annak meg kell próbálnia nem pislogni. Ha mégis megrebben a szeme, az azt jelenti, hogy félt a farkastól (vö. MNT I. I B 2 a).
A csendcsináló játékban azt próbálják ki, melyikük bírja tovább megszólalás nélkül. Az egyik gyerek elkiáltja magát:
Malom alatt jártam,
Pondrós kutyát láttam,
Aki egyet mer kukkanni,
Az eszi meg a pondrós kutyát.
A papnak szabad egyet-kettőt kukkanni,
De annak se többet! Kukk! Kukk!
Pondrós kutyát láttam,
Aki egyet mer kukkanni,
Az eszi meg a pondrós kutyát.
A papnak szabad egyet-kettőt kukkanni,
De annak se többet! Kukk! Kukk!
(Túrkeve, Szolnok m.; Madarász K. gy. 1971)
A Ne nevess játéknak több változata van aszerint, hogy hogyan akarják megnevettetni egymást. Egyikben van egy bíró, ő kérdez, s mindenre azt kell válaszolni: „mosogatórongy” (Ócsárd, Baranya m.; Török J. gy. 1953). Ez persze igen nevetséges. Aki nem tud komoly maradni, zálogot ad (vö. MNT I. III Z 1 b). Lehet nevettetni grimaszolással, nyávogással, viccmeséléssel is (vö. MNT I. III Z 1 b).
638A játékok egy csoportjában a játszók körbe állnak és énekelnek:
Mély kútba tekintettem, asszonyomat láttam,
Birsenbe’, bársonba’, gyöngyös kosaramba.
Szabad egyet kukkantani,
De nem szabad mosolyogni, Kukk!
(Szalafő, Vas m.; Békefi A. gy. 1973)
Csepü, lapu, gongyola, Rí a fótos tarisznya,
Bíró mondja, parancsolja,
Aki nevet, zálogolja: Csepűűű…
(Felsőtárkány, Heves m.; Nemcsik P. gy. 1971)
A bíró középen áll, igyekszik őket megnevettetni, s az ének végén körülnéz. Ha valaki nevet vagy mosolyog, zálogot kell adnia (a zálogkiváltást lásd a Függelékben). (vö. MNT I. III Z 1 a.)
Sokféle elemet magába olvasztó játék a sánta pipás. A játék főszereplőjét hívják pipásnak, esetleg bíbicmadárnak vagy kérőnek. Először őt választják ki, majd a többiek libasorban fölállnak vele szemben (93. ábra). A pipás féllábon ugrálva megkerüli a sort, miközben a többiek egyfolytában énekelnek:
Pipám, pipám, pántlikám,
Elvesztettem a pipám!
(Nova, Zala m.; Vajda J. gy. 1958)
Bíbicmadár, sánta halál!
639(Bag, Pest m.; Hintalan L. gy. 1980)
93. ábra. Sánta pipás
(Hévizgyörk, Pest m.; Hintalan–Lázár 1980: 200 nyomán)
Amikor a sánta pipás visszatér, ismét szembeáll az elsővel, és az megkérdezi tőle:
– Mit keres az úr?
– A leghátulsó legszebb lányt!
– Jöjjön elé!
– A leghátulsó legszebb lányt!
– Jöjjön elé!
Erre az előrejön, és a pipás őt kérdezi:
– Min állsz?
– Cserépen!
– Min lebegsz?
– Levélen!
– Nézz föl az égre!
– Oda fölnézek, mert ott angyalok vannak.
– Nézz le a földre!
– Oda nem nézek, mert ördögök vannak!
– Köpj a pipámba! (Elétartja összeszorított öklét.)
– Nem köpök, mert büdös!
– Cserépen!
– Min lebegsz?
– Levélen!
– Nézz föl az égre!
– Oda fölnézek, mert ott angyalok vannak.
– Nézz le a földre!
– Oda nem nézek, mert ördögök vannak!
– Köpj a pipámba! (Elétartja összeszorított öklét.)
– Nem köpök, mert büdös!
(Bag, Pest m.; Hintalan L. gy. 1980)
640A bíbic ekkor néhányszor megpörgeti a másikat tengelye körül, közben énekli:
Búvár, búvár, tök a szárán, búvár, tök a szárán! stb.
(Bag, Pest m.; Hintalan L. gy. 1980)
Ha a felelgető eközben vagy a végén elneveti magát, ördög lesz. Ha komoly marad, angyal. Félreáll egyik vagy másik oldalra, és a játék kezdődik elölről. Amikor már mindenki angyal vagy ördög lett, az angyalok megkergetik, megcsipkedik vagy csak kinevetik az ördögöket. (vö. MNT I. III C 3.) A felelgetés teljesebb, leánykérésre utaló változata olvasható az MNGy I. kötetében (353–354):
Van-e kendnek szép lyánya?
Van bizony.
Jó sütő-főző-e?
Jó bizony.
Nem korpába habaró?
Nem bizony.
Mék iskolába járt?
A rézbe.
Gyer elő, te legutolsó, legszebbik. Min állsz?
Kövön.
Min lebegsz?
Töklevélen.
Mit ettél ma?
Túrós étket.
Mit ittál rá?
Hideg vizet.
Nézz az égre.
Nem nézek.
Köpj a földre.
Nem köpök.
Tégy a pipámba tüzet.
Nem teszek.
Fordulj egyet, ne nevess!
Van bizony.
Jó sütő-főző-e?
Jó bizony.
Nem korpába habaró?
Nem bizony.
Mék iskolába járt?
A rézbe.
Gyer elő, te legutolsó, legszebbik. Min állsz?
Kövön.
Min lebegsz?
Töklevélen.
Mit ettél ma?
Túrós étket.
Mit ittál rá?
Hideg vizet.
Nézz az égre.
Nem nézek.
Köpj a földre.
Nem köpök.
Tégy a pipámba tüzet.
Nem teszek.
Fordulj egyet, ne nevess!
(Debrecen, Hajdú m.; Illésy Gy. gy. 1861–1871)
A játék központi része a felelgetés, eközben nem szabad nevetni. Aki megállja a próbát, angyal lesz, aki nem, ördög.
