A SZÜLÉS MÁGIKUS MEGKÖNNYÍTÉSE
A SZÜLÉS MÁGIKUS MEGKÖNNYÍTÉSE
A szülést segítő mágikus cselekvések egyik csoportjának kiindulópontja, hogy a nehéz szülés természetfeletti eredetű ártalom. Ezért igyekezni kell, hogy a „gonoszok” ne szerezzenek tudomást az asszony vajúdásáról. Sok helyen ilyenkor gondosan bezárták az ajtót, ablakokat, s noha később más magyarázatokat is fűztek hozzá, tiltották, hogy az asszony kiabáljon, jajgasson szülés közben. Bács megyében a múlt században a férje csizmáját húzták a szülőnő lábára, s általánosan ismert volt, hogy a szülőágyba a férj egy ruhadarabját kell tenni. Mindez az ártó hatalmak megtévesztését célozta. Nagy szerepet kaptak a különböző gonosztávoltartó szerek, eljárások. Múlt századi adatok szerint tanácsos volt fokhagymát, tömjént, imádságoskönyvet tenni a szülőágyba, kést, villát szúrni a földbe az ágy alatt. Az asszonyt meglocsolták szenteltvízzel, volt ahol az olvasót is a nyakába akasztották. Ide kapcsolódik a főleg Erdélyből ismert szokás, hogy nehéz szüléskor a férjjel meghúzatták a harangot. A baj elhárítására ráolvasáshoz, szenesvíz készítéséhez folyamodtak. Volt rá eset, hogy konkrét személyt okoltak a nehéz szülésért. Hajdú megyében például elhívatták a másik, mellőzött bábaasszonyt, kérvén, hogy oldja fel a neki tulajdonított rontást. Az észak-magyarországi Pilinyben feljegyzett hiedelem szerint, ha a terhes asszonyt haragosa megátkozza, addig nem hozhatja világra gyermekét, míg az illető nem engedi. Erre mintegy ráfelelnek azon erdélyi adatok, hogy a nehezen vajúdót haragosa markából kellett megitatni. Más változat szerint e cselekvést a férj végezte. Ez átvezet a következő motívumhoz, amely az ókorig visszavezethető képzeten alapszik: mivel a férj hozta ilyen állapotba feleségét, ő az, akinek segítségével megszabadulhat. Már a férfi puszta jelenlétének legtöbbször pozitív eredményt tulajdonítottak. 19Esetenként a személyt valamely ruhadarabja is helyettesíthette, például férje gatyájára állították rá a nehezen vajúdót. Úgy vélték, csökken az asszony fájdalma, ha közben üti férjét. Általános szokás volt, hogy a férfinak háromszor keresztül kellett lépnie nehezen szülő feleségén – múlt századi adatok szerint meztelenül. Sok helyen vele végeztették a szülőnő megrázását. Szokásban voltak analógián alapuló eljárások is. Az asszony ruháján megoldották a csomókat, haját kibontották, kinyitottak minden zárat, ajtót a helyiségben, még a nő fülbevalóját is kikapcsolták. Esküvőjén viselt valamelyik ruhadarabjának ugyancsak könnyítő hatást tulajdonítottak, ha azt vajúdáskor a hasára teszik. Számos adatunk van arról a szokásról, hogy a nő hasára, mellére vallásos szöveget tartalmazó, kézzel írt vagy nyomtatott papírlapot helyeztek. Legtöbbször a „Hét mennyei zár” c. ponyvakiadványt említik. Isten segítségét mindenütt kérték, a katolikusok Szent Annához, Szűzanyához, Páduai Szent Antalhoz intéztek fohászt. Nógrád megyében különösen hatásosnak tartották a szülőasszony anyjának imáját, főleg, ha a szabad ég alatt mondta el.
