FOGADALMI NAP

Teljes szövegű keresés

FOGADALMI NAP
A 18. század a jámbor alapítványok, fogadalmak kora volt. Természetesen előfordultak közösségi fogadalomtételek korábban és később is. A vallási néprajz által kutatott fogadalmi jelenségek többsége azonban 18. századi eredetű.
A közösségi fogadalmakat legtöbbször pestisjárványok, árvizek, állatdögvészek, nagy jégverések és háborús megpróbáltatások váltották ki. A baj megelőzésére vagy a veszély elmúltával hálából Szentháromság-oszlopokat állítottak, Mária-szobrokat faragtattak, fárasztó búcsújárásokat fogadtak. Arad városának népe például 1732-ben megfogadta, hogy a pestistől való szabadulás emlékére évente elzarándokol Radnára. Ugyanígy cselekedett sok más város és falu lakossága is.
A közösségi ünneplés jeles alkalmai voltak a fogadalmi napok, vagyis azok az időpontok, amikor egy-egy falu vagy város lakói valamilyen régi fogadalom alapján az esztendő bizonyos napján vagy napjain nem dolgoztak, hanem ünnepet ültek, illetve ha ünnepről volt szó, szomszédaikhoz képest különleges módon ünnepeltek. A nagyszombatiak például 1710-ben megfogadták, hogy Szűz Mária bemutatásának napját (nov. 21.) virrasztással, böjttel, ünnepi szertartással megünnepelik. A szegedieknek Havi Boldogasszony, a váciaknak Szent Rókus, az apátfalviaknak Szent Anna, a szulokiaknak Szent Vendel, a kecelieknek Péter-Pál, a doroszlóiaknak Szent Rókus és Sarlós Boldogasszony ünnepe volt a fogadott napjuk.
A fogadott napok általában munkanapra estek, ilyenkor a fogadalomtevő helység népe nem dolgozott, hanem ünnepelt, néha a hatósági és az egyházi rosszallás ellenére is. A hagyomány megkívánta, hogy a fogadalmat tartó község lakói ne dolgozzanak. A közösség tagjai árgus szemekkel ügyeltek arra, nehogy valaki megszegje az ősök által vállalt fogadalmat. Felfogásuk szerint a munka a fogadalom megszegését jelentette, ami viszont súlyos bajokat és csapásokat vonhatott maga után. Az ősök vállalásának megtartását a közösségi kontrollon kívül segítette a községi igazgatás is. A falusi és városi tanácsok hajdúkat, mezőőröket, rendőröket állítottak a határbeli utak mellé, akik visszafordították a kifelé tartókat, és megakadályozták, ha esetleg valaki dolgozni próbált a helység fogadott napján. Előfordult, hogy a fogadott nap vasárnapra esett, vagy eleve olyan nap volt, amely munkaszüneti napnak számított. Ilyenkor elsősorban az ünneplés rendje, módja, intenzitása különböztette meg a fogadó falu népének magatartását a szomszédok ünneplésétől. Néhol a fogadott nap böjtöléssel járt együtt.
A közösség általában elvárta, hogy a fogadott napon a helység minden egészséges lakosa részt vegyen az ünnepi misén, körmeneten, litánián vagy más ájtatosságon. Így 394ezek a szertartások megmozgatták a fogadalomtevő helység apraját-nagyját. Meghatározó erejű személyes emlékké, egyéni és közösségi élménnyé váltak.
A fogadalmi napok szertartásainak és eseményeinek sorába nemritkán egy-egy határbeli vagy közeli kultikus hely (kápolna, kereszt, szobor) közös felkeresése is beletartozott. Csíkszentdomokos népe például Páduai Szent Antal napján egy régi tűzvész emlékére mise után körmenetben kivonult a Garados-hegyre és ott kálváriát járt. A fogadott ünnepet Szent Antal búcsújaként emlegették (Székely L. 1943: 24). A fogadott napok körmeneteit, kivonulásait analógiák alapján gyakran búcsúnak titulálta a népi szóhasználat. A kifejezés néha megtévesztette a néprajzkutatókat, és esetenként fogalmi zavarokhoz vezetett a néprajzi irodalomban (Szendrey Á. 1940: 87).
Némely helységnek nemcsak egy fogadalmi napja volt, hanem több is, különböző régi sorscsapások és megpróbáltatások emlékére. A fogadalmi napok néha egész láncolatot alkothattak.
Sok magyar falunak volt olyan fogadalma, hogy népe Szent György-naptól kezdve bizonyos ideig, például Nagyboldogasszonyig, Szent Mihály-napig, aratásig a hét egyik napján csak délig dolgozik, délután pedig ünnepel.
A fogadalmi napok hagyománya szívósan beleivódott a fogadalmat tevő helységek népének életébe. A 20. század második felének nagy társadalmi-gazdasági változásai ingatták csak meg szerepüket és régi jelentőségüket.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages