HÚSVÉTI PÁSZKASZENTELÉS
HÚSVÉTI PÁSZKASZENTELÉS
A proszfora és a hozzá kapcsolódó szokások mellett szoros kapcsolatot mutat a liturgián bemutatott áldozattal a húsvéti szentelt ételek közül a szentelt kalács, a pászka. Bár a szó a magyar köznyelvben latin eredetű, jelenléte feltehetően a keleti egyház szóhasználatának eredménye. Elterjedése nagyjából egybeesik a keleti kereszténység magyarországi régióival, illetőleg a bizánci rítus kisugárzási területével (Bálint S. 1973: 295).
A húsvéti pászkához kapcsolódó népszokások és hiedelmek arra engednek következtetni, hogy a népi gondolkodás a pászkát a szentmiseáldozat kenyerével hozza összefüggésbe. Mind készítésének, mind megszegésének és elfogyasztásának mozzanataiban ott rejlik Krisztus testének szimbóluma; a húsvéti szentelt kalácsot a misekenyérrel a gyakorlatban nem egy esetben azonosítják. Szirénfalva görög katolikus magyar lakossága például a szentelt pászkát a szentségi böjt ideje alatt is fogyaszthatónak tartotta (Bartha E. 1983: 112). Hajdúdorogon a pászka alapjául szolgáló lepény népi elnevezése Krisztus teste. Ezt egy négyágú tésztafonattal fogják körül, amely a töviskoszorút jelképezi. A keresztirányban a tésztára kerülő újabb két négyágú tésztafonat jelképezi a keresztet. Az egészet pedig egy kétágú tésztafonattal szegik be, ez a teljessététel. A tészta anyagából díszítés gyanánt rákerülő öt rózsa Krisztus öt szent sebe tiszteletének szól. A vallásos jelképek körét bővíti a szentelésre vitt 11 tojás a tanítványok emlékére, akik közül Júdás kimarad. Ugyanitt találkozunk a szentelt bor és Krisztus vére azonosításával is (Mezősi 1978: 31–32).
A pászka öt rózsát jelképező díszítményét Máriapócson is Krisztus sebei emlékének tulajdonítják. Ugyancsak az öt seb tiszteletére Velétén a gazda a pászka aljából még annak megszegése előtt öt darabot kivágott, s a család ezeket eltéve szentelményként tisztelte (Bálint S. 1973: 300). Nyírbátorban a görög katolikusok a hazavitt pászkából kereszt alakban négy darabot kivágtak. Ezeket a szarvasmarhának adták, a morzsákat pedig az aprójószág kapta. Az állatoknak csaknem mindenütt adnak a pászkából. Az öt szent seb szimbolikája a pászka felvágására is átterjedt. Nyírgyulajon a pászka aljára késsel öt keresztet rajzolnak, mielőtt megszegik. A szélére négy kisebbet, a közepére egy nagyot, amely a többit átéri. Nem nehéz itt a pászka felső része díszítményeinek párhuzamára bukkanni (Bartha E. 1989).
A görög katolikus hagyomány a pászkával és szentelésével kapcsolatban több mozzanatnak is nagy jelentőséget tulajdonított. Végardón úgy tartották, aki a legnagyobbat viszi szenteltetni, az a legjobb háziasszony. Velétén az asszonyok akkora pászkát sütöttek, hogy nem fért ki a kemence száján, meg kellett azt bontani (Bálint S. 1973: 299).
A magyar görög katolikusok körében sokfelé elterjedt szokás, hogy a húsvéti ételszentelés után mindenki igyekszik mielőbb hazaérni. A történeti Szabolcs megyében a hiedelem szerint, aki elsőnek ér haza, annak a tehene adja majd a legtöbb tejet (Borovszky é. n. 170). Rudabányácskán, Rakacán az asszonyok szaladtak hazafelé a pászkával, mert 439aki itt első volt, az a munkában is élen járt (Bartha E. 1989). Nyíracsádon azt tartják, még abban az évben meghal, aki utolsónak marad (Bálint S. 1973: 299).
A magyar görög katolikusok között általános gyakorlatnak tekinthető a pászkának féregűzésre való felhasználása is. A szentelésből hazaérve a gazda vagy a gazdasszony körbeviszi a telt kosarat a ház minden helyiségében vagy a ház körül, hogy a férgek, kígyók eltávozzanak a háztól.
