FIKTÍV (PSZEUDOMITIKUS) LÉNYEK
FIKTÍV (PSZEUDOMITIKUS) LÉNYEK
Olyan természetfeletti lények, amelyekben nem hisznek vagy hittek, alakjukhoz nem kapcsolódik vagy kapcsolódott kultusz vagy az emberi és természetfölötti világ közti kapcsolatteremtés egyéb mágikus-vallásos módszerei. Funkciójuk elsősorban pedagógiai. Részint természetmagyarázó hagyományokban (eredetmondákban) jelennek meg, részint a mindennapi életet, munkabeosztást, viselkedést szabályozó, a gyermeknevelésben fontos szerepet betöltő tilalmakban, gyermekijesztőkben. Tágabb értelemben ide tartozik minden olyan természetfeletti lény, amelynek a magyar néphitben nincs szerepe a fenti értelemben, hanem csak szövegfolklór-alkotásokból ismert. Mindeme lények szerepe a hiedelemrendszer szempontjából periferikus, mégis sok szál köti össze őket a néphit valódi, hitt lényeivel, amennyiben közös szerepekben is megjelenhetnek, egymás funkcióját gyakran átveszik, cserélik. Másrészt több, a magyar néphitben kizárólag fiktív büntető lény eredete szempontjából nem az, hanem valódi hiedelemlény. Sokszor tehát 570nem maguk a lények, hanem inkább csak szerepeik választhatók el egymástól és határozhatók meg fiktív lényként; a szerepek általában állandóbbak, mint az ezt betöltő hiedelemalakok. (A fiktív lények meghatározásáról: von Sydow 1948; Dömötör T. 1965.)
