XXXIII. TÁBLA. Magyar viselet Mária Terézia korában. (1740–1780)
XXXIII. TÁBLA. Magyar viselet Mária Terézia korában. (1740–1780)
1. Főur vadászatra készült diszruhában a XVIII. század közepe táján. A B. Stummer Ágost tavarnoki (Nyitra m.) kastélyában levő s az 1896-ki orsz. kiállításon volt eredeti olajfestmény után, mely vadászok sorfala közt hajszolt rókákat ábrázol; a vadászok élén áll az itt ábrázolt diszruhás magyar ur.
2. Magyar főur 1741 körül. A «vitam et sanguinem» allegoriáját ábrázoló kép után, Schmitner F. L. egykoru metszete Bubics Zsigmond kassai püspök birtokában (Mill. magy. tört. VIII. k. l. 148. füz.)
3. Szenkviczei Kolinovics Gábor. Egykoru rézmetszet az orsz. képtárban, metszette Tischler Antal Pesten 1781. (Tört. életr. 1891. évf. Mária Terézia 94. l.)
4. Gr. Grassakovich Antal. Egykoru rézmetszet az orsz. képtárban; metszette Zeller Leb. (U. o. 35. l.)
5. József trónörökös magyar szolgája (udvarmestere?) 1750–60 körül. Előfordul két egykoru metszeten (mindegyik az országos képtárban); az egyik – Ridinger J-től – Józsefet, mint 8–10 éves gyermeket, lóháton magyar ruhában s magyar kisérettel ábrázolja, előtérben a képünkön levő alakkal (az egész kép közölve Szalay-Barótinál: Magy. nemz. tört. IV. köt, 70. füz. 152. l. és Mill. magy. tört. VIII. k. 279. l.); a másik – Rugendas János Lőrincz metszete – Józsefet már, mnt 18–20 éves ifjut tünteti föl, szintén magyar ruhában s lóháton, körüle katonasággal s mellette emberünkkel. (Millen. magy. tört. VIII. köt. 145. füz. 377. l. Tört. életr. 1894. évf. Gvadányi J. 137. l.
6. Debreczeni kálvinista diák 1775. (Szücs J. Debreczen város tört. III. k. 927. 1775. nov., 3. engedték meg, hogy fekete palást helyett rókatokos ujjas mentét viseljenek; e fölött volt a zöld toga. A mente viselés divatozott 1780–1803 közt, míg a zöld togát 1776. fekete toga váltotta fel.
7. Huszár főtiszt 1745–68 közt. (Gr. Wurmser hadparancsnok Ádám Jakab által készített arczképe után. Tört. életr. 1891. Mária Terézia 276. Az egyenruha szinei gr. Esterházy Imre huszár ezrede után. V. ö. Teuber Oscar és Ottenfeld Rudolf: Die Oesterr Armee von 1700 bis 1867. Bécs. 155. l.
E szerint 1762-ben mente és dolmány szine egyezett a nadrágéval a következő ezredeknél: a Splényi és Berthlen-huszároknál világos kék, Eszterházy P. A., császári és károlyvárosi határőrvidéki huszároknál sötétkék, a varasdiaknál vörös; a többinél különbözött és pedig a Nádasdy, Baranyay, tótországi és bánsági huszároknál mente és dolmány zöld, a Hadikoknál sötét kék, Esterházy Imre ezredénél, Kálnoky és jászkun huszároknál világos kék, ellenben a nadrág kék volt a Nádasdy és Baranyay huszároknál, vörös a Hadik, Esterházy Imre, Kálnoky, varasdi, tótországi és jászkun ezredeknél, sárga volt a bánsági huszároknál. A csizma a két Esterházy és a jászkun ezrednél volt sárga, a többinél fekete. A kalpag leffentyűje tulnyomólag vörös volt, csak a Nádasdyaknál és bánságiaknál zöld, a Bethlen és Esterházy P. A ezrednél pedig kék. A zsinor leginkább sárga; vörös-fehér a Splényieknél, vörös a Baranyay és Bethlen s fehér a varasdi és jászkun huszároknál. A dolmány ujja az ezredek egyik részénél zsinorral, másiknál hajtókával volt ellátva; az utóbbi vörös volt a Nádasdy, Hadik, varasdi és bánsági ezrednél, sárga a császári, Eszterházy P. A. és tótországi huszároknál. Az őv sárga az Esterházy P. A., Kálnoky és károlyvárosi, vörös csíkos sárga a Baranyai, kék csíkos sárga az Esterházy Imre, fekete csíkos sárga a császári, és zöld csíkos sárga a bánsági ezrednél; vörös volt a varasdi és jászkun, sárga csíkos vörös a Nádasdy és Hadik, fehér csíkos vörös a Splényi és tótországi s kék csíkos vörös a Bethlenhuszároknál.
2. Magyar főur 1741 körül. A «vitam et sanguinem» allegoriáját ábrázoló kép után, Schmitner F. L. egykoru metszete Bubics Zsigmond kassai püspök birtokában (Mill. magy. tört. VIII. k. l. 148. füz.)
3. Szenkviczei Kolinovics Gábor. Egykoru rézmetszet az orsz. képtárban, metszette Tischler Antal Pesten 1781. (Tört. életr. 1891. évf. Mária Terézia 94. l.)
4. Gr. Grassakovich Antal. Egykoru rézmetszet az orsz. képtárban; metszette Zeller Leb. (U. o. 35. l.)
5. József trónörökös magyar szolgája (udvarmestere?) 1750–60 körül. Előfordul két egykoru metszeten (mindegyik az országos képtárban); az egyik – Ridinger J-től – Józsefet, mint 8–10 éves gyermeket, lóháton magyar ruhában s magyar kisérettel ábrázolja, előtérben a képünkön levő alakkal (az egész kép közölve Szalay-Barótinál: Magy. nemz. tört. IV. köt, 70. füz. 152. l. és Mill. magy. tört. VIII. k. 279. l.); a másik – Rugendas János Lőrincz metszete – Józsefet már, mnt 18–20 éves ifjut tünteti föl, szintén magyar ruhában s lóháton, körüle katonasággal s mellette emberünkkel. (Millen. magy. tört. VIII. köt. 145. füz. 377. l. Tört. életr. 1894. évf. Gvadányi J. 137. l.
6. Debreczeni kálvinista diák 1775. (Szücs J. Debreczen város tört. III. k. 927. 1775. nov., 3. engedték meg, hogy fekete palást helyett rókatokos ujjas mentét viseljenek; e fölött volt a zöld toga. A mente viselés divatozott 1780–1803 közt, míg a zöld togát 1776. fekete toga váltotta fel.
7. Huszár főtiszt 1745–68 közt. (Gr. Wurmser hadparancsnok Ádám Jakab által készített arczképe után. Tört. életr. 1891. Mária Terézia 276. Az egyenruha szinei gr. Esterházy Imre huszár ezrede után. V. ö. Teuber Oscar és Ottenfeld Rudolf: Die Oesterr Armee von 1700 bis 1867. Bécs. 155. l.
E szerint 1762-ben mente és dolmány szine egyezett a nadrágéval a következő ezredeknél: a Splényi és Berthlen-huszároknál világos kék, Eszterházy P. A., császári és károlyvárosi határőrvidéki huszároknál sötétkék, a varasdiaknál vörös; a többinél különbözött és pedig a Nádasdy, Baranyay, tótországi és bánsági huszároknál mente és dolmány zöld, a Hadikoknál sötét kék, Esterházy Imre ezredénél, Kálnoky és jászkun huszároknál világos kék, ellenben a nadrág kék volt a Nádasdy és Baranyay huszároknál, vörös a Hadik, Esterházy Imre, Kálnoky, varasdi, tótországi és jászkun ezredeknél, sárga volt a bánsági huszároknál. A csizma a két Esterházy és a jászkun ezrednél volt sárga, a többinél fekete. A kalpag leffentyűje tulnyomólag vörös volt, csak a Nádasdyaknál és bánságiaknál zöld, a Bethlen és Esterházy P. A ezrednél pedig kék. A zsinor leginkább sárga; vörös-fehér a Splényieknél, vörös a Baranyay és Bethlen s fehér a varasdi és jászkun huszároknál. A dolmány ujja az ezredek egyik részénél zsinorral, másiknál hajtókával volt ellátva; az utóbbi vörös volt a Nádasdy, Hadik, varasdi és bánsági ezrednél, sárga a császári, Eszterházy P. A. és tótországi huszároknál. Az őv sárga az Esterházy P. A., Kálnoky és károlyvárosi, vörös csíkos sárga a Baranyai, kék csíkos sárga az Esterházy Imre, fekete csíkos sárga a császári, és zöld csíkos sárga a bánsági ezrednél; vörös volt a varasdi és jászkun, sárga csíkos vörös a Nádasdy és Hadik, fehér csíkos vörös a Splényi és tótországi s kék csíkos vörös a Bethlenhuszároknál.
)
8. Batthyány (nyilván hg. Batthyány Károly tábornagy és horvát bán, szül. 1698 † 1772. V. ö. XXXII. 9.) A Lanfranconi gyűjteményben az orsz. képtárban levő eredeti olajfestmény után.
9. Debreczeni kálvinista diák 1776. (Szücs J. Debreczen város tört. III. 927.)
10. és 12. Magyar főur 1760–80. körül. A gr. Festetich Taszilló birtokában levő eredeti ruházat alapján. (Fénykép után.)
11. Tábori pap Mária Terézia korában. Az 1896-ki ezredéves kiállításon volt kép után.
9. Debreczeni kálvinista diák 1776. (Szücs J. Debreczen város tört. III. 927.)
10. és 12. Magyar főur 1760–80. körül. A gr. Festetich Taszilló birtokában levő eredeti ruházat alapján. (Fénykép után.)
11. Tábori pap Mária Terézia korában. Az 1896-ki ezredéves kiállításon volt kép után.
)
