Ibrányi család. (Vajai és ibrányi).
Ibrányi család. (Vajai és ibrányi).
Lehoczky * szerint a család törzse Ibrahim nevü török basa volt, ki a keresztyén vallásra térvén át Lukács nevet vett fel, és Szent-György helységet szerzé, melly nevéről Ibram-nak (később Ibrány) neveztetett. Nejéül Kállai Simon leányát irja, kitől leánya Katalin Vay Istvánhoz * mene férjhez, és ennek gyermekei magukat vajai Ibrányiak-nak hivaták.
Lehoczky Stemmatogr. II. 194.
Mint alább látandjuk, itt Lehoczkynál a nevekben is tévedésben van, mert 1-ör az Ibrányi családnak a Vay- és Péchy-ekkeli pörükben felmutatott genealogiájok szerint Kállay Simonnak leánya Erzse Ibrányi Gergelynek (és nem Lukácsnak) volt neje; 2-or ezen Gergely leánya Margit (nem Kata) lőn Vay Istvánnak, az Ibrányiak ősének, nejévé.
Mennyi valóság legyen ez eléadásban Ibrahim-ra vonatkozólag; – el nem dönthetem, de az bizonyos, hogy IV. László király alatt bizonyos Albertnak fia Sebestyén, mivel semmi hadfelkelésben és nemzetgyülésben meg nem jelent, e makacssági hűtlenségen veszté el Ibrány földét, és azt a nevezett király 1280-ban Marczel fiának Sefrid ispánnak adományozá. * Ez oklevél nyomán bizonyos, hogy Ibrány földje (vagy helysége) már ekkor létezett, tehát jóval előbb, mintsem a törökkeli viszonyaink kezdődtek; és innen valószinü, hogy nevezett Sefrid ispán (Comes) lön az Ibrány család alapitója.
Fejér Cod. Diplom. tom. V. vol. 3. pag. 32.
A régi ibrányi Ibrányi család fiága nem sokáig tartá fen magát, a XV. század elején Ibrányi Gergelynek * már csak egy András nevü fia, ki mag nélkül halt el, és egy leánya Margit volt. Nevezett Margit-ot 1414-dik év táján vette nőül vajai Vay «»vezetéknevet, magát vajai Ibrányinak nevezé, és igy lön ujolag az Ibrányi család megalapitója. A családfa következőleg alakult:
Fejér Cod. Diplom. tom. X. vol. VII. pag. 739. szerint Ibrányi András és Gergely 1435-ben Szabolcs megyei Chur helységnek és Zárd halastónak birtokába, a mellyet Darahynak fiától Jánostól zálogczimen birtak, – a leleszi Convent által iktattattak be.
Ibrányi Gergely. (Kállai Erzse); Margit (Vay Istvánné) 1414. 1417.; András †; vajai Ibrányi István (Márky Margit); I. László; János.; I. Miklós 1523. (Szamos-ujlaky Potentiana); Idősb (I. Ferencz 1) Chapy Anna.; 2) Lónyay Krisztina); Bálint; János (Rákóczy Anna); Pál †; II. László †; Miklós †; Zsófia 1590. (Chernel Pál); Anna 1590. (Bornemisza v. Vincze László); Kata (Tatay István); II. Ferencz alországbiró 1582.; III. László 1626. 1653. (Dóczy Anna); III. Ferencz.; Anna (Vay Ábrahám); János †; László Ezredes † 1707.; V. László †; István; Julianna (Kléry Fortunatus); Károly (Krajnik Mária); II. Miklós 1780. kir. tanács. Szabolcs v. alips. (b. Vécsey Mária); István; «»Antal 1897.; Teréz (Keltz); János 1807. Szabolcs v. főbiró. (nőtlen); József. (Kállay Francisca); Farkas Szabolcs v. alispán (Becski Erzse); Mihály (Irinyi Julianna); III. Miklós Szabolcs v. főjegyző † 1807. (gr. Klobusiczky Mária.); egy leány.
Mint emlitők: a régiebb Ibrányi-ak kihalván, a családfán látható Ibrányi Gergely leányát Margitot Vay István vevé nőül, és ennek a fia István és utódai magukat vajai Ibrányi-aknak nevezteték, és a Vayak részére 1418-ban kelt pallos-jogi kiváltság-levélben, valamint e Vay-aknak és Ibrányi-aknak egyenlő czimeröket megujjitó 1507-ki királyi adománylevélben is nevezett Istvántól származott Lászlónak fiai is név szerint bétetettek, és birtokukat Vaján megtartották. *
Szirmay A. Szatmár várm. II. 367. – Vay László: Német Hivség 369. l.
I. Lászlónak fia I. Miklós 1526-ban a Szapolyai által tartott tokai gyülésen részt vett. *Nejétől Szamos-ujlaki Potentianától három gyermekét látjuk a táblázaton: Idősb Ferenczet, kinek eszeni Chapy Annától és Lónyay Krisztinától fia Miklós elhalván, csak leányai maradtak; ezek közűl Annától Bornemisza máskép Vincze Lászlónétól leány ágon a péchujfalusi Péchy család szakad le.
Jászay Pál a M. nemz. napjai a mohácsi vész után 81. lap.
I. Miklósnak második fia Bálint, gyermekeiben kihalt. A harmadik fiu János, kinek neje Rákóczy Anna volt, a jelenkorig terjeszté le ágazatát. Ennek fia
II. Ferencz hires törvénytudó, és alországbiró volt. Őt küldötte Miksa császár Erdélybe a Fogaras vára és földe iránt Báthori István és Békes Gáspár között támadt pernek elintézésére, * és 1582-ben az országgyülés által a Szepességre az ország határainak megvizsgálására küldetett. * 1560-ban többed magával Kis-Madán, Póka-Teleken, és Tőkés-pusztán Szatmár vármegyében királyi adományban birtokot nyert. * Neje rosályi Kún Magdolna * volt. Fia
Szirmay A. Szatmár várm. II. 367.
1582-ki 6. törv. cz.
Szirmay Szatmár várm. II. 92.
Szirmay Szatmár várm. II. 82.
III. László 1635-ben az országgyülés által a száraz vámok eltörlésére kiküldött választmány tagjául neveztetett. * Neje Dóczy Anna volt; ettől fia III. Ferencz, kinek Anna leányát Vay Abrahám vezeté oltárhoz; fiai a mag nélkül kihalt János és IV. László, ki Rákóczi ezredese volt, és 1707-ben a trencsini ütközetben esett el. * Három gyermeke közül csak István hagya maradékot.
1635-ki 72. törv. cz.
Szirmay Szatmár várm. II. 368. – Cott. Zemplin not. hist. 292.
Istvánnak három fia volt: a) István magnélkül halt el; b) Károly, és c) II. Miklós.
Károlynak nejétől Krajnikfalvi Krajnik Máriától fia Antal (1807.) és leánya Teréz Keltznő maradt.
II. Miklós a mult század végén sok ideig Szabolcs vármegye alispánja, utóbb (1780-ban) kir. tanácsos volt. Nejétől báró Vécsey Máriától gyermekei következők:
1) János Szabolcs vármegye főszolgabirája volt. Nőtlen.
2) József, kinek neje Kállay Francziska.
3) Farkas előbb Szabolcs vármegyei alispán, * utóbb (1807-ben) a tiszántuli kerületi tábla ülnöke. Birt Szatmárban Nagy-Géczben. Neje szántói Becsky Erzse.
1807-ki 31. törv. cz.
4) Mihály, kinek neje Irinyi Julianna.
5) III. Miklós Szabolcs vármegye főjegyzője volt. Meghalt 1807-ki febr. 9-én. Nejétől gróf Klobusiczky Máriától egy leánya maradt.
Azonban mint adatainkból látjuk, e családfán a most élő nemzedék hiányzik, de hiányzának még a családnak már régebben élő nevezetes tagjai is. Illyenek
Ibrányi György, ki 1474-ben a budai káptalannak éneklő kanonokja volt. *
Szirmay Szatmár várm. II. k. 367. lap.
Ibrányi Péter, ki egyike volt 1523-ban azon biráknak, kik Kesserew Mihály boszniai püspököt nőrokonával egyezteték. *
Tudományos gyüjt. 1836-ki X. köt. 106. l.
Ismét István, * ki talán testvére volt I. Miklós-nak, kivel 1517-ben Szatmár megyei Ders faluban, Hodászon és Kántor-Jánosiban részbirtokot nyert királyi adományban; * és ugyan csak Miklóssal a tokai gyülésen is jelen volt 1526-ban. *
Talán ugyan egy a följebb esztergami kanonokkal.
Szirmay Szatmár várm. II. 81. 86. 89. l.
Jászay Pál a M. nemz. napjai a mohácsi vész után 81.
Ibrányi Ferencz 1604-ben hadi-tiszt. *
Wolfg. Bethlen tom. VI. p. 117.
Ibrányi Mihály 1649-ben Rákóczy György erdélyi hadainak hadnagya; * utóbb 1649-ben váradi alkapitány, a midőn őt Rákóczy György 4710 tallér-, és 645 arany átadásáról nyugtatá. * Leginkább Kemény János alatt táborozott; * és egy izben Pucheim által keményen megveretett. Ennek fia volt Ibrányi Ádám, ki 1661-ben törökfogságba esett. *
Szirmay Szatmár várm. II. 367.
Regestr. Instrumentorum. Ms. Musaei Nro. 2340. fol. lat. pag. 16.
Kemény János önéletirása. Kiadta Szalay L. 224. 362. – Szirmay C. Zemplin not. hist. 174.
Szalárdy Siralmas Krónika 473. l. – Szirmay Szatmár várm. II. 368.
