Jábróczky család. (Jabródi.)
Jábróczky család. (Jabródi.)
Dalmácziából eredt, és onnan Magyarországba a Szepességbe származott. Jábróczky Lajosnak fia Benedek állitólag Zsigmond királytól Pozsonyban 1411-ben (in festo ded. S. Michaelis Archangeli) nemességet és czimert nyert * érdemeiért, mert – ugymond a czimeres levél – nevezett Lajosnak egyik fia Albert mint kir. testőrségi kapitány Nikápolynál küzdött a király mellett, és ott esett el, Benedek pedig, ki kir. udvarnok volt, Siklóson együtt szenvedett a királlyal fogságot. E czimeres levelet Jábróczky Jób, Dániel és Ádám testvérek kérésére a szepesi káptalan «»163S-ben sz. Sebestyén és Fábián napján átirá, és az átirásnál bizonyitá, hogy nevezett testvéreknek atyjok idősb Ádám, ennek atyja Sandrin, ennek Osvald, ennek Demeter, ennek Jónás, ennek Bernád, ennek Kálmán; * ennek Gothard, ennek Benedek a czimerszerzők egyike volt.
Kaprinai Mss. A. tom. XLVIII. pag. 325, hol ezen czimeres levél több egyebekkel található; leirva egy a szepesi káptalannak transumptumából, melyet késmárky Jábróczky Jób, Dániel és Ádám testvérek 1632-ben eszközöltettek. E czimeres levélnek stylje annyira elüt Zsigmond király egyéb 1398-tól 1425-ig kiadott czimeres leveleitől, sőt oly ujabbkori irály érzik rajta már magában a czimer leirásban is, milyent Rudolf király koráig nem találunk. Igen kivánatos volna ez okból minden kétely elháritására az eredetit látnunk, melyet a szepesi káptalan 1632-ben átirt.
E név is igen szokatlan azon korban család-történeteink szerint.
Nevezett három testvérek 1653-ban Szepes vármegyétől nemességekről bizonyitványt nyertek. *
Kaprinai Mss. A. tom. XLVIII. pag. 325.
A három testvér ketteje Jób és Dániel Magyarországban maradt, és a magyarországi ágat alapiták, mely Abauj megyében székel, és melyből
Jabróczky Pál 1766–1773-ban a s.-pataki jesuiták Perjele volt. * Továbbá
Szirmay C. Zemplin not. top.
Jabróczky András 1787-ben diósgyőri kamarai ügyész.
Jabróczky Norbert a szepesi kamaránál tanácsos és kir. ügyi aligazgató 1770-ben.
Jabróczky Gábornak nejétől Semsey Katalintól leánya Mária, járdánházi Kovács János kamarai igazgató neje, meghalt Nagy-Váradon 1793-ki junius 18-án. *
B. Vay L. Német hivség.
A nevezett testvérek harmadika Ádám Erdélybe szakadt, és mint ilyen 1693-ban gróf Csáky István szepesi főispántól arról kap bizonyitványt, hogy ő és családja valóságos nemesnek ismertetik, de hogy a család elszegényedvén, Késmárka vonta magát, * továbbá arról is bizonyit, hogy testvér-atyafia Jóbnak és Dánielnak és fia idősb Ádámnak, kit a Tökölyiek 1681-ben lefejeztek. *
A ’késmárki’ előnévvel neveztetik Jábróczky idősb Ádám a Pethőkkel 1601-ben Jóo János személynök előtt tett egyességben is. Fiai pedig 1653-ban de Kesmark-Várallya iratnak.
Kaprinai Mss. A. tom. XLVIII. pag. 325. – Hodornál Doboka várm. 108. lap. az Erdélybe költözés már 1590-re tétetik, pedig az csak Ádám által történt ez okirat szerint, ki 1632–1693-ban élt.
Ezen idősb Ádám már 1601-ben Tököly István udvari főkapitánya volt; és az emlitett évben a gersei Pethőknek 2000 magyar forint fizetésére kötelezé magát, mert Pethő Ferenczet megsebzé. *
Kaprinai Mss. A. tom. XLVIII. pag. 325. – Hodornál Doboka várm. 108. lap. az Erdélybe költözés már 1590-re tétetik, pedig az csak Ádám által történt ez okirat szerint, ki 1632–1693-ban élt.
A család ezen okmányait, ugymint az 1411-ki armalisnak a szepesi káptalan által vett 1632-ik évi transsumptumát, az 1653-ki szepesmegyei nemesi bizonyitványt, az 1601-ki sebzési dijról a Pethő családdal kötött egyesség-levelet, Csáky István 1693-ki bizonyitványát mind eredetiben Kis János Nagy-Idán 1735-ben kelt elismervénye szerint Jábróczky Gáborné Szereday Bora részére Erdélybe bevitte. *
Kaprinai Mss. A. tom. XLVIII. pag. 325. az érdeklett levelek végén eredeti aláirása s pecséte alatt található Kis János e nyugtája. És igy az eredeti armalis magyarországi maradt.
És ezek után már az emlitett okmányok nyomán, az erdélyi ágat, illetőleg pedig Hodor K. „Doboka vármegye esmértetésében“ tett közlése szerint lássuk a család nemzékrendét:
Lajos; Benedek. 1398. 1411.; Albert 1391.; Gothard; Kálmán; Bernád.; Jónás.; Demeter; Osvald; Sandrin.; Ádám 1601. udv. főkapit. † 1681.; Jób. 1632–53.; Dániel. 1632–53.; II. Ádám 1632–1693. Erdélybe megy. (Kapy Erzse.); Lásd folyt. a köv. lapon
II. Ádám ki az előbbi lapon.1632. 1693. Erdélybe megy. (Kapy Erzse); I. Gábor † 1735. táján (Szereday Bora); Kata. (b. Dujardin József); II. Gábor 1790.; Mihály 1702. (Kapy Erzse); János 1771.; Zsigmond 1771.; Antal † 1823. (gr. Lázár Johanna); Zsuzsanna (Keczeli Mih.)
Gábornak fiai közül Mihály 1702-ben birtokos Doboka vármegyei Sz.-Miklóson, hol a só-jövedelemben is részes volt. Korán elhalt, mert alattvalói meggyilkolták. * Özvegyét b. Apor István kincstárnok vette el.
Hodor Doboka várm. 108. l.
Zsigmond a Doboka megyei főitélőszéknek számfeletti birája 1771-ben.
János szintén ugyanaz 1771-ben, és egyszersmind B.-Szolnok vármegye fő s rendes táblabirája. Mindkettő ága kihalt.
II. Gábor 1790-ben kir. hivatalos volt az erdélyi országgyülésen. Ennek fia Antal az erdélyi ágnak utolsó férfi-ivadéka 1823-ban halt meg. Nejétől gr. Lázár Johannától leánya Zsuzsanna Keczeli Mihályné.
A család czimere az emlitett armalis levél leirása szerint vizirányosan kétfelé osztott paizs, az alsó osztály arany, a felső ezüst; az alsó osztályból gúla gyanánt egy vérszinü vörös szikla emelkedik egészen az ezüst osztályig föl, és azon fészkében ülő, s három fiát melle vérével tápláló pellikán látszik, szétterjesztett szárnyakkal. A paizs fölött két rostélyos sisak áll, melyek közül a jobb oldalinak koronáján kettős kereszt vérrel befecskendezve látható a baloldalinak koronájából pedig természetes szinű, kettősfarku oroszlán emelkedik ki, első jobblábában levágott törökfejet, a balban pedig véres csákányt tart.
