Lészay család. (Szentmártoni, vagy lészai.)

Teljes szövegű keresés

A család fészke Fogarasfölde, – Kőváry szerint – feje a Literati melléknévnévvel érintett Lészai Ferencz, ki fogarasvári szolgálatáért János-Zsigmondtól nyert czimeres levelét 1587. febr. 8-én megujíttatá, ekkor nyert czimere a paizs arany udvarában hármas halmon álló daru, egyik felemelt lábával tekét tartva. Ferencztől kezdve a család leszármazási fája* ez:
Kőváry Erdély nev. családai 173.
Ferencz 1587.; Gáspár 1607.; II. Ferencz.; III. Ferencz.; István.; IV. Ferencz † 1813. (Somlyay Éva.); István.; András.; György.; Antal (Adorján Zsuzsa.); Dániel dr. (Klicsovai Zsuzsa.); Róza.; József.; Két fiú.; László; János.
IV. Ferencz Tordáról Szászvárosra telepedett, fia Antal kir. pénztárnok s 1837. 41. és 48-ban országgyülési követ; másik fia Dániel szül. 1798. jan. 1. orvostudor s hires fogorvos, 1841-ben a tervezett erdélyi muzeumra ezer darab régi pénzt ajánlt fel; 1848-ban Pesten képviselő. E családnak egy másik fő ágazata fogarasi vagy sárvári előnevet használ, és eredetét szintén Fogarasból veszi. Kővári szerint ez ág kiváltságossá 1583. april. 25-én lehete mert ezen időből látjuk, hogy Literáti Ferencz Lészán Bóéri részjószágokat kap Báthori Istvántól.
I. Györgytől kezdve leszármazási táblázata következő:*
Hodor Károly közlése szerint egy 1770-ben folyt perben felmutatott genealogia szerint; és innen van hogy a táblázat a Kőváriétől külömbözik. De meg kell emlitenünk azt is, hogy Mike Sándor gyüjteményében Almádi Ágnes L. Györgynek, s nem L. Istvánnak feleségeül iratik, valamint szinte Almádi Ágnes L. Gáspárnak is nejéül és az oroszfái Mikó Miklós unokájául iratik.
I. György (Détáry Sára.); «»I. István 1837. (Almádi Ágnes.); Gáspár.; Anna (b. Inczédy Samu.); II. István (Keczeli Sára.); I. József; Kata (Nemes György.); Sára (1. Gruzda Józs. 2. Ördög Istv.); II. György (Véglai Horváth Zsuzsa.); «»I. Milós.; I. András. (1. Fosztó Mária 2. Sombory l.); Bora (Décsey l.); I. Lőrincz (Inczédy Anna.); Anna.; II. József.; I. Sándor (Harsányi Sára.); Sára (Nagy Péter.); Két leánya és Sámuel. † 1850. (1. Sikó Klára 2. Szathmáry Bora.); Ilona «»(Kabos György.); László (Simon Berta.); Roza.; Béla.; «»Kálmán.; Mária.; Lajos főkorm. tan. (Kabos Anna.); II. Ferencz (gr. Teleki l.); Julianna † (Ujfalvy Sándor.); Anna (Szentiványi Dániel.); Kata † 1857. (Radnotfai Samu.; Ferencz (Kozma Ilka.); Lajos (Inczédy Anna.); Anna.; Gyula főhadn.; Julia † 1860.
A családfán álló I. György 1677–1678. Doboka várm. főjegyzője, utóbb főbiró, nőül vevén Detáry Sárát, neje után Sárvártt Doboka vármegyében első birtokos. Fia I. István, felesége Almádi Ágnes jogán az A. Esküllői kirtokba lép.
II. István Doboka vármegyében 1709–1710. alispán, 1715–1745. főbiró, 1722-ben azon megye országgyülési követe. Még 1759. élt és birt Devecseren.*
Hodor Doboka várm. és külön közlése.
Gáspár 1712–1718. főjegyző, 1735–1739. alispán Dobokában. Fiai közül II. György 1771-ben számfölötti ülnök, 1773–1780. Doboka vármegyei alispán. I. Andrásnak második neje Sombory leány, még 1814-ben élt, és Esküllőn mennyiségre második közbirtokos.
Miklósnak fia Sándor meghalt 1814. táján.
I. Lőrincz Doboka megyében 1782–1784-ig aljegyző, 1791-ben a Torda megyei subdelegált comissio elnöke. A kolosvári reform. eklézsia főgondnoka 1826-ig, midőn lemondott; mint főkorm.-széki titkár kir. és főkorm.-széki tanácsosi ranggal nyugalmaztatott. 1791-ben junius 6-án vette nőül Inczédy Annát.
I. Lajos erdélyi főkorm.-széki tanácsos és az erdélyi ev. ref. Consistorium alelnöke, meghalt 1857-ben, neje Kabos Anna meghalt 1860. april. 24-én. Nővérei közül Julianna Ujfalviné meghalt 1857-ben, Katalin Radnóthfainé meghalt Pesten szintén 1857-ben. Ferencz Doboka várm. ülnöke, s levéltárnoka 1800–1813.
II. Lőrincz 1832. maj. 1. óta Doboka vármegyei jegyző, utóbb főbiró; 1846-ban orsz. gyülési követ, forradalom után cs. kir. törvényszéki tanácsos.
I. Lajosnak fiai közül II. Lajosnak neje Inczédi Anna szintén 1860-ban halt meg.
A család történetéhez megemlithetjük még, hogy Lészai Farkas 1603-ban Székely Mózses alatt harczolván, Básta kezébe került, és ez őt Fogarason megölette.* L. Dániel szintén 1605-ben élt, és nála estelizett Glancz fogarasi parancsnok akkor, mikor visszamentében Bocskaihoz szitó katonái meglövék.*
Wolph. Bethlen Hist. V. 498.
Wolph. Bethlen Hist. IV. 288.
Lészay Zsuzsánna férjének Tőtösy Mihálynak tett bevallására királyi beegyezést eszközlött.*
M. nemzeti múz. kézirat. 2340. sz. a. fol. lat.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages