Lipcsey család. (Bilkei.)

Teljes szövegű keresés

Lipcsey család. (Bilkei.)
Beregh vármegye egyik legrégiebb nemes családa, mely a Bilkei, Gorzó, Ilosvay* stb. családdal egy közös törzsből eredt. Oklevél szerint ismert első törzse Lipcsei Bilkei Karácson volt, ki 1260. táján élt. Ettől kezdve a XVI. század közepeig következőleg terjedt le a családfa:
Az Ilosvay családnak törzseül (e munka V. köt. 230. lapon.) „Tatamerius Vlachi de Ilosva“ iratik; miután e család is Lipcsey, Bilkei sat. családdal egy törzsből ered, ezen Tatamerius vagy még Karachon előtt élt, és ennek előde volt, vagy pedig utóda, – miről adataink nincsenek. Hogy a Lipcsey család törzse Karácson volt, és ettől származott a vele osztályos Bilkey család is, azt Mátyás királynak 1476-ban kelt és a leleszi káptalanhoz intézett osztoztató parancsa is tanusitja, és ebből öt izen az alábbi táblázat is kiderül; az oklevél idevágó szavai ezek: Exponitur nobis in personis Michaelis et Lazári, filiorum Stephani, filii Zerechen, filii Karachon Bylkey de Lipche, quomodo ipsi cúm Stephano Illés de Bylke, ac Joanne et Georgio filiis ejusdem, Andrea filio Ioannis, Michaele et Stephano Rakolczy filiis Petri Bolond; Stephano, Petro et Andrea filiis Ioannis Gorzó, et Georgio filio quondam Nicolai de eadem Bilke, in possessionibus Bilke predicta, et duabus molendinis ibidem habitis, et Dobroka, necnon tribus partibus possessionis Rakolcz, uno molendino ibidem habito, nec non Myzthyche et Lukova et predii Komar vocatorum, cunctisque earundem utilitatibus omnino in Comitatu de Bereg existentibus, ipsos communiter concernentibus rectam et aequalem habere vellent divisionem etc.… Innen az is sejthető, hogy az Ilosvay, Komlósy, Dolhay családok már a törzs Karáchon kora előtt szakadhattak ki e családból; mert ekkor (1476-ban) már csak a Lipcsey, Bilkey, Gorzó és Rakolczy családok voltak osztályosok, és pedig úgy, hogy származások Karáchon-ban összpontosult.
Karácson 1260. táj.; Zerechen.; Miklós.; Bálint.; János.; Gergely. Lipchey.; István 1467.; János. 1464.; Mihály.; Simon 1464.; Lázár 1476.; András.; János 1548.; Sandrin 1464.; György 1476–91.; Anna (Lipcsey Elek) 1548.; László.; István.; György 1548.; Pál.; «»Gyögy 1619.; Gábor 1619.; id. János.; Miklós 1548.; László.;
E családfán állók közül Gergelynek fia István, úgy szintén az osztályos Bilkey, Gorzó családbeliek 1467-ben Máramaros megyei Ökörmező, Ripina, Kelecseny, Vizköz helységek felét Dolhay Ambrusnak és fiának vallják be a Leleszi Convent előtt, 1476-ban pedig – mint az alúl látható jegyzék előadja, – Istvánnak fiai a vérrokon és osztályos Bilkey, Gorzó és Rakolczy ágakkal osztoznak a Bereg megyei Dobroka, Rakolcz, Miszticze, helységbeli és Komár pusztai birtokon.
Ugyan e családfán áll Lázárnak unokája János, ki „de Ujhely“ irta magát, és György leányának Annának férjét Lipcsei Eleket akkori Bereg megyei főispán és munkácsi várkapitány Büdy Mihály által hatalmasúl elzáratta, s bárha ártatlanságát kimutatta, míg 35 aranyat le nem fizetett, ki nem ereszté; mely hatalmaskodás végett I. Ferdinand király Büdy Mihály halála után annak fiát idézteté, valamint Lipcsey Jánost, és társait.*
Leleszi Convent okmánya.
Szükség még megemlitenünk, hogy a család eldődei már a Bilkei és Lipcsei uradalmakat magában foglaló alpesi tractusokra I. Lajos királytól úgy annak nejétől Erzsébettől, utóbb Mária királyasszonytól is új adomány levelet kaptak, és ebben 1412-ben Zsigmond király által is megerősitettek.
A följebbi táblázat megszakadása és a következő családfa közötti hézagot a család levéltárában őrzött iratok, nevezetesen a Leleszi Conventből kiadott okmánylajstromnak nem közlése miatt nem tudhatván kitölteni, kénytelenek vagyunk a családfát a XVII. századtól ott kezdeni, hol az már teljes hitelességgel a jelenkorig következőleg terjed le:
II. tábla.
Mihály 1638. (Bilkey Kata.); Péter 1652. (Dolhay Fruzsina.); Zsuzsa 1652. (Uray Zsuzsa.); Mihály (Pankotay Ense.); Ambrús. †; Mária (Hodossyné.); Judit (Fúló János).; Erzse (Diafalvy András.); István.; Gábor 1717. Bilkéről Barabásba költöz. (Morgay Judit.); Péter.; János.; id. Fer. Miszticzen lak.; ifj. Ferencz lak. Bilkén.; Ágnes (Gorzó Simon.); Antal Miszticzen ó hitű lelkész.; Sándor esküdt.; Péter †; Imre 1742. (1. Zatler Kata. 2. Miklós Erzse.); Folyt. III. táblán. Ádám (Farkas Erzse.); Folyt. IV. táblán. György T.-Füredre költ. (Gersény Krisztina.); Bora (Bathó Mihály.); Éva (Nagy Mihály.); Sámuel 1. Széki Klára. 2. Pottornyay Lidia.); József 1788. Bereg várm. főj. (Somossi Zsuzsi.); Károly. †; Zsigmond. †; Gedeon (Lipcsey Antonia.); Lajos K.-Ujszálláson (Papp Zsuzsi.); Mária (Lipcsey Gábor.); Teréz (Lipcsey Samu.); Péter.; József (Lipcsey Mária.); Julianna (Komjáthy Imre.); Zsuzsi.; Tamás.; Ilona.; Mór.
III. tábla.
Imre, ki a II. táblán. 1742. 1. Zathler Kata. 2. Miklós Erzse.); Éva (Pásztor János.); József (Szabó Sára.); Ferencz (Péchy Sára.); Antal (Móricz Veronika.); Erzsze (Bakó László.); Gábor.; Imre katona.; Julia.; Pál katona. †; Lida (Gerő Fer.); Imre; József laktak Barabásban.; Ferencz.; Gábor (Lipcsey Mária.); (Lipcsey József.); Imre (Jáan Ludovika.); Antonia (Lipcsey Gedeon.); Verona (Pogány Albert.); Miklós.; András. (Pelsko Zsófi.); András.; Kata.
IV. tábla.
Ádám, ki a II. táblán. (Farkas Erzse.); Mihály (apáthi Kopóczy Zsuzsi.); Imre. †; József (Szakoly.); Éva 1859. (Vass György.); Anna (Egyedfy.); Julianna (Lövey Gyüögy.); Kata (Szegedy.); Mihály, †; Imre. †; József (Bessenyei Zsófia.; Györ (Komjáthi Florentin.); Flóra (Szathmáry Gábor.); András (Pápay Zsófia.) Sámuel (Lipcsey Teréz.); Dénes (Vajda Eszter.); Mihály.
A II. táblázaton-álló Mihály Bereg megye esküdtjévé választatott 1634-ben, Gyermekei Péter, nővérével, Zsuzsánnával Uray Miklósnéval 1652-ben osztozott. Nevezett Péter 1663-ban szintén esküdtté lőn. Péternek gyermekeinél két ágra szakadt a család, azonban az egyik ág, az István ága, melyből Antal Miszticzen ó hitű lelkész volt, – már kihalt; a másik ág Mihály-tól jő le, ki nőül Pankotay Györgynek, alpári Szemere Annától való leányát Erzsébetet vette nőül, ettől született Gábor, ki Bilkéről Barabásba költözött, és 1717-ben Bereg megyében nemességét kihirdettette, Morgay Gábornak leányát Juditot vévén nőül, három fia Imre, Ádám, és György által három most is élő ágazaton terjeszté le ivadékát. Ezek közűl a legutóbbi György, Tisza-Füredre költözött, és ivadékának ezentúl T.-Füred lett főfészke, 1792-ben Bereg vármegyétől nemesi bizonyitványt vett ki. Gerzsényi Zsigmondnak leányától Krisztinától származott ivadékait a II. táblán láthatjuk; és a most élők közűl többen léptek a hivatalos pályára; Imre 1845-ben, Péter pedig 1848-ben Heves megye első alügyésze volt és a forradalomban mindkettő tevőleges részt vévén, fogságot is szenvedtek. Imre ágát a III.; Ádámnak ágát pedig a IV. táblázaton láthatjuk; és Imre ága szintén nagyobb részben T.-Füreden székel.
A család tagjai a legrégiebb időktől kezdve folytonosan viseltek Bereg vármegyénél hivatalokat. Voltak közűlök ügyész, esküdt, jegyző, szolgabiró, biztos, alispán stb. És ámbár 1570–1814-től birjuk a megyei hivatalokat viselt család tagok névsorát, de mivel azok nagyobb része itt közlött hézagos táblázatainkon elő nem fordúl, csupán a főbb megyei hivatalt viselőket kell megemlitenünk. Igy Lipcsey Gergely 1638-ban tesz jelentést a vármegye előtt mint egyik volt országgyülési követ. Ugyan ő már előbb 1636-ban, valamint 1638-ban is alispánúl helyettesitetett. Ugy látszik – e Gergely volt, kinek neje Szuhay Anna, előbb Becsky László özvegye, 1638-ban Szatmár megyei Danyádon Penyigén és Nagy-Szekeresnek fele részébe kir. adomány mellett beiktattatott.*
Szyrmay Szatmár várm. II. 222. 233. 246.
Lipcsey id. György 1638-ban Bereg vármegyei szolgabiróvá választatott, és 1639. és 1640-ben is megerősitetett.
L. Sándor 1651-ben alispánul jelöltetett ki.
L. Péter 1667-ben táblabiróvá esküdtetett föl L. Ferencz 1677-ben szolgabiró volt.
L. József 1784-ben alügyész, 1785-ben aljegyző, 1793-ban főjegyző, 1798-ban alispánul is kijelölve, 1802-ben törvényszéki ügyekben helyettesitett alispán, miután az elválasztott követségi állomásról lemondott, 1707-ben csakugyan mint követ képviselte megyéjét az országgyülésen. 1809-ben a helv. hitv. tractuális fő Curátora volt.
L. Jánosnak fia Zsigmond kapitány volt a franczia háborúban 1798-ban.
A Lipcsey család jelenleg Bereg, Heves, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa vármegyékben, és Nagy-Kunságban székel, és nagyobb részben reform. vallású Szatmár megyében e század elején József Danyádon, N. és Kis-Hódoson, Gacsályon, Milótán és Paládon birt.*
Szyrmay Szatmár várm. II. 222. 233. 246.
A család czímere – mint följebb a metszvény ábrázolja, – azonos az Ilosvay, Komlósy, Gorzó családokéval; t. i. a négyfelé osztott paizs 1. osztályának vörös udvarában arany korona; a 2-ik osztály kék udvarában könyöklő kar kivont kardot villogtatva; a 3-ik osztály vörös udvarában két magas zöld élőfa, a 4-dik osztály kék udvarában két egymás alatt és egymással ellenkezőleg úszó hal látszik.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages