Markovics család.
Markovics család.
Eredetileg Boszniából származik,* honnan a XVII. század vég éveiben a törökök üldözéseitől menekülendő, Magyarországba költözködött, és egyik ága Pesten telepedvén le, az idők viszontagságainál fogva nemesi jogai gyakorlatából kiesvén, azokba ismét II. Leopold király által részesítetett, miután nevezett király által Markovics Mátyás Antal 1791-ben érdemei elismeréseűl és jutalmául magyar nemességre emeltetett; miért nevezett M. Mátyás Antal e család alapítójáúl tekinthető.
Családi közlés szerint.
M. Mátyás Antal született Pesten 1751. sept. 4-én. Bölcseleti tanulmányainak Pesten a kegyes-rendieknél történt befejezése után, a bécsi egyetemnél a jogtudományokat hallgatta, 1774-ben a nagy-szombati egyetemnél a törvény-tudományi kar segédjévé, 1776-ban jogtudorrá lett, és még ugyan azon évben az ujonnan felállított győri akademiához a természet és magyar közjog ny. rend. tanárává neveztetett; 1780-ban az akkoriban Budán lévő magyar egyetemhez az egyházi jog rendes tanárának hívatott meg, itt kitűnő sikerrel működvén, nyolczszor dékánná, kétszer az egyetem rectorává választatott; és II. Leopold királytól – mint érintők – 1791. magyar nemességet, – I. Ferencz királytól pedig 1802-ben kir. tanácsosi rangot nyert. 1806-ban a magyar kir. helytartó tanács tanulmányi bizottságának eléadó ülnökévé és a m. kir. egyetemi nyomda igazgatójává lőn; ez utóbbi hívatalt 1830-ig, az előbbit 1832. julius 23-án bekövetkezett haláláig viselte. Honi jogirodalmunkat következő munkákkal gyarapította: „1. Dissertatio inaug. de fontibus juris hungarici. Tyrnaviae 1776. –2. Principia Juris Ecclesiastici Regui Hungariae. Budae 1786.* Fiai: 1. János, 2. Károly, 3. Ferencz, 4. József, leányai 5. Antonia Hajnik Pál, egyetemi jogtanár özvegye mh. 1843. 6. Anna Schuster János egyetemi tanár hitvese mh. 1815-ben 7. Mária Kalmár Józsefné mh. 1844. és 8. Terézia Pauler Antal cs. kir. hadi titkár és iroda igazgató özvegye, anyja Pauler Tivadar pesti egyetemi jogtanárnak.
L Életrajzát Merkur von Kovachich I. 773–774. l. Öst. National Encyclopädie VI. köt. 550–551. l. és Status praesens Reg. Civ. Univ. Hung. Budae 1830. 12–13. l.
János szül. 1785. a pesti egyetemnél 1802. bölcselet tudorrá, jogtanulmányai befejezése után ügyvéddé és gróf Wenkheim Ferencz jogügyi igazatójává lett. – 1814. a dunántúli kerületi tábla számfölötti ülnöke, 1815. jegyzővé, 1825. rendes ülnökévé, 1829. a királyi tábla bírájává neveztetett. – 1830. az egyetemi törvénykar elnökségével és igazgatóságával bízatott meg, 1833-ban királyi tanácsosi czímet nyert. Meghalt 1834. oct. 4. Munkái ezek: 1. Epitome Institutionum Juris privati Hung. Budae 1819.“ Második kiadás 1822.– 2. Adumbratio Historiae juris Priv. Hungarici – Budae 1836.“ az ország minden tanintézeteiben tanítási vezérfonalúl tűzetett ki.* Nejétől Sághy Jozefától egyetlen fia László (szül. 1818.) Esztergam megyénél mint tiszt, aljegyző kezdett hívataloskodni, utóbb a magyar kir. udv. kanczellaria tiszt, fogalmazója, majd az államtanács hívatal tisztje volt; 1848-ban a magyar kir. külügyi, majd kultus ministerium titkárává, később tanácsossá lett. – 1851-ben sopronyi kerületi utóbb helytartósági tanácsossá neveztetett, 1854-ben nyugalomba lépett, 1860-ban kir. tanácsosi ranggal az udv. kir. kanczellaria titkárává lett.
Életrajza Öst. national Encycl. VI. 550.
Károly szül. 1790-ben; Esztergam megyei áldozár, hittudor, középponti papnövelde tanulmányi felügyelője, nagy-szombati hittanár és utóbb kéméndi plébános. Meghalt 1829.
Ferencz szül. 1793-ban; a nemes felkelő seregbe lépett 1809. utóbb a nyolczadík huszár ezrednél szolgált és mint őrnagy nyugalmaztatván, 1846-ban halt meg.
József szül. 1804. a magyar kir. helytartó tanácsnál szolgált és annak 1834. fogalmazója, 1843. titkárává neveztetett, 1848. a magyar kir. hadügy ministerium tanácsosa, utóbb a közalapítványi bizottmány eléadója, majd az országos pénzügy igazgatóság tanácsosa lett, 1853-ban nyugalmaztatását nyerte.
Mátyás-Antalnak testvére volt József, ki Bács vármegyébe Szabadkára szakadt. Ennek két fia maradt: Pál és Mátyás, kik érdemeik tekintetéből 1795-ben II. Leopold király által szintén nemességet, és a Mátyás-Antal ágával közös czímert nyertek. Nevezettekből
Pál (szül. 1758.) jogtudor; tanár 1784–1811. a zágrábi kir. akademiánál, e közben 1797-ben a horvát-tótországi nemes felkelő sereg hadbírája; 1811–1829. a pesti egyetemnél a természet és magyar közjog nyilv. rend. tanára; 1824/5-ben az egyetem rectora, 1829-ben kir. tanácsosi czímmel nyugalomba lépett, és 1832. nov. 22-én meghalt. Gyermekei nem maradtak. Testvére
Mátyás Szabadka sz. kir. város főügyésze, majd tanácsosa, és országgyűlési követe volt. Meghalt 1826-ban. Három fia maradt: 1. János, 2. Dániel, 3. László és két leánya 4. Teréz báró Scotti Lőrincz cs. k. őrnagy neje, mh. 1856. és 5. Paulina Spelletich Bódog 1848-ban szabadkai orsz. gyűl. képviselő neje.
János (Mátyásnak fia) cs. kir. huszár ezrednél szolgált; gyermekei Árpád tanuló, és Julia Beke Gyuláné.
Dániel (Mátyásnak fia) a 3. cs. kir. huszár ezrednél hadnagy, utóbb 1848-ban a Bocskai huszároknál kapitány. Leánya Flóra, Vojnits Nándorné.
László (Mátyásnak fia) előbb Bács megyének esküdtje, jelenleg Szabadka város község-tanácsnoka.
Ezen családból származott Markovics Antal (szül. 1790.) előbb vaskúti plébános, utóbb bácsi prépost, kalocsai kanonok, ki jótékonysága és alapítványai által országos nevet vívott ki magának; és 1858. aug. 5-én meggyilkoltatott.
A család közös czímere – mint följebb a metszvény ábrázolja – négy részre osztott paizs, az 1. és 4. osztály zöld udvarában arany koronán daru áll, egyik fölemelt lábával kövecset tartva; a 2. és 3-ik osztály zöld udvarában jobbról balra rézsutosan vonuló három kék szelemen látszik. A paizs fölötti sisak koronáján a leírthoz hasonló daru áll, két kiterjesztett sas-szárny között, melyek közűl a jobb oldali vízirányosan félig ezüst, félig zöld, a másik ellenben félig kék, félig ezüst. Foszladék jobbról ezüst-zöld, balról ezüst-kék.*
Adami Scuta gentil. tom. VII.
A család nemzékrendi kimutatása következő:
Markovics N.; «»János Mátyás sz. 1751. † 1832. jogtanár s kir. tanácsos 1791. nemes.; József Szabadkán lak.; Pál sz. 1758. † 1832. egyetemi jogtanár s kir. tanácsos. †; Mátyás szabadkai főügyész † 1826.; János volt katona.; Dániel volt kapitány.; László Szabadkán városi tanácsos.; Teréz (b. Scotti Lőrincz őrnagy.); Paulina (Spelletich Bódog.); Árpád.; Julia (Beke Gyula.); Flóra (Vojnits Nándor.); János sz. 1785. † 1834. kir. tábl. üln. és kir. tanácsos (Sághy Jozéfa.); Károly sz. 1790. † 1829. plébános.; Ferencz sz. 1793. † 1846. őrnagy.; József sz. 1804. pénzügyi tanácsos.; Antonia † 1843. (Hajnik Pál jogtanár.); Anna † 1815. (Schuster János egyetemi tanár.); Mária † 1844. (Kalmár József.); Terézia (Pauler Antal cs. k. hadi titkár.); László sz. 1818. kir. tanácsos és kanczell. titkár.
