Máttyus család. (Alistáli és padányi.)

Teljes szövegű keresés

Máttyus család. (Alistáli és padányi.)
Egyike Csallóköz azon ős régi nemes családainak, melyeknek okleveles emlékeik a tatárjárás utáni legközelebbi évekig fölterjednek. Mint e kötet 31. lapján már említetett, közös törzse azon Zelege Mihály de Padány volt, ki 1235 táján élt, s kitől a Bodó, Kosár, László és Szakál családok is erednek; a mint ezt Máttyus István, Márton és Ferencz 1725-ben Pozsony vármegye előtt is igazolták; mint a László családnál a megyei jegyzőkönyv kivontából olvashatjuk. Zelege Mihály 1235-ben Bodon, Tenk, azaz Padány helységgel adományoztatott, és fiától besnyői és padányi Salamontól származó unokái Pál és Saul pedig IV. Béla, IV. László, V. István, és III. András királyoktól vérrokonaikkal együtt ősi bírtokaikban többször megerősítettek.
Nem bírván a család teljes leszármazását a XIII. századig szakadatlanul kimutatni, miután a család időjártával több megyébe is elterjedt, s egyes tagjai érdemeik tekintetéből időnként adományokkal jutalmaztattak, csupán, a család ismertebb egyes tagjait kell fölemlítenünk, azon ovatossággal még is, hogy más hasonnevű, és vagy csak kereszt néven így nevezett,* vagy más törzsökből eredett Máttyus nevezetűeket e vérséghez ne vegyitsünk;
Mint Trencsini Mátyás, Palóczy Mátyás, azaz Máté vagy Mátyás.
1473-ban találjuk Máttyus Andrást és Pált, kik Nagy-Padányi György fiának Balásnak beiktatására nézve ellent mondanak.*
Pozsony megyei levéltár.
1552-ben Máttyus János ellentmond Keserjen Ferencz beiktatásának Kis-Jókán, s ugyan ez évben ő is Kis-Jókára adományt nyert.* 1566-ban várak parancsnoka volt.
Pozsonyi káptalan. Fasc. 3. 2. 25. és a kir. kanczelláriánál Liber regius.
1579-ben nagy-padányi M. Imre ellentmond Lider-Tejed és Közép-Telek eladományozásának.*
Pozsonyi káptalan Fasc. 5. Capsa 3. (9. 41.)
1588. Máttyus János Kossuth helységre nyert adományt;* 1599-ben elzálogosítja Pozsony megyei Lócz helységbeli bírtokrészét.*
Pozsonyi káptalan Cap. 2. Fasc. 2. 13.
Pozsony megyei levéltár.
1616-ban M. János Kis-Jokán, M. Albert Kossuthon fordúl elő.*
Esztergami káptalan libro 12. fol. 279. 286.
1629-ben M. Mátyás Moll-Fejeden; 1625-ben Pál Sík-Abonyban.* 1658-ban Ferencz Farkasdon (Nyitra megyében) említetnek.*
Pozsony megyei levéltár.
Esztergami káptalan libro 15. folio 105.
Legnevezetesebb azonban a család élő ágai közt jelenleg azon ágazat, mely Csallóközből a XVIII. század elején, Komárom, Sopron, Győr megyékbe, innen végre Pest megyébe szakadva, virágzik. Ezen ágazat leszármazását mutatja a következő táblázat:
Zelege Mihály de Padány 1235.; Salamon de Bessenyő et «»Pedány 1265.; Pál 1299.; Saul.; Itt hézag van.
Később így foly a nemzékrend.
István szül. 1665. † 1715. (Hathalmy Éva.); József sz. 1700. † 1742. urad. ügyész Tüskevárt. (Baranyay Katalin.); László sz. 1741. † 1817. Györött lakott. (b. Unterperger Erzse.); Károly volt hadnagy † 1814.; Nep. János kir. udv. s. tart. bíztos szül. 1794. (borfői Bory Mária.); József őrmester.; Izidor kilépett hadnagy.; Klotilda.; Arisztid jogász.
Az e táblázaton állók közűl István, mint banderialis kapitány Komáromban temettetett el. Fia
József Esterházy herczeg uradalmi ügyésze s Sopron megye táblabírája volt, Tüskevárott halt meg. Ennek fia
László Csornán született 1741. május 20-án. Volt Győr megyei ügyvéd s táblabíró, utóbb több uradalom ügyigazgatója. Meghalt 1817-ben. Nejétől báró Unterperger Erzsébettől egyik fia:
Károly gyalogezredi tiszt, az 1798. évtől 1808. évig részt vévén az olasz háborúkban, 1809-ben mint a Győr megyei fölkelt nemességnél lovas hadnagy a győri ütközetben kitünteté magát; meghalt 1814-ben. Egyetlen fia József Hessen-Hombourg gyalogságnál «»őrmester halt meg, és Bécsben temettetett el.
Lászlónak másik fia Nep. János szül. 1794. aug. 15-én Győrött. Jogi pályáját befejezvén 1813-ban a Győr megyei jegyzői hivatalban alkalmazva, ezen évben a cs. kir. hadseregbe nevezetesen a Császár huszár ezredbe beállván, 22 évig szolgált, résztvévén a lefolyt franczia háborúkban is; míg végre mint főhzg. Ferdinand huszár ezredben kapitány 1834-ben leköszönvén, a budai kerületbe altartomány bíztosnak neveztetett ki; 1840. kir. udvarnoki czímet nyert, az altartományi biztosságot 1950. május 1-ig, annak feloszlatásáig viselte. Nejétől borfői Bory Máriától három gyermeke él: 1. Izidor szül. 1836-ban, ki 1850-ben tűzér kadetnak beállván, 1856-ban hadnagygyá neveztetett, 1859-ben a vezérszállás karhoz osztatván, a solferinói csata után ezredéhez visszatért, 1860. sept. 1-én pedig a hadseregből végképen kilépett, 2. Klotilda, és «»3. Izidor szül. 1840-ben. A jogi pályán míveli magát.
Magyarországban még a följebbieken kivűl több Máttyus nevű nemeseket is találunk, úgy a régiebb időkben, valamint jelenleg is, kiket azonban részint azért, mert más előneveket használtak, részint mert az ország távolabb vidékein tünnek fel, egyenes összeköttetéseiket pedig az alistáli Máttyus családdal oklevelesen kimutatni nem lehet, e családnak tagjaiúl vitatni nem merek, ha bár lehet, hogy egy törzsökből eredtek.
Ilyennek találáljuk a sz.-király-szabadjai Máttyus családot, melyből András 1550-ben nyert Veszprém megyei Sz.-Király-Szabadja helységre királyi adományt Miksa királytól; továbbá 1576-ban ugyan azon királytól Veszprém megyei Szent-Márton és Mátyusháza pusztára nyert kir. adományt.
Ismét 1499-ben csegei Mathus Mátyásnak fiát Lászlót, ki Réte helységben iktattatott be.
1551-ben Máttyus máskép Zilasi Cséplő Mihály Komárom megyei Szilason iktattatott be.*
Győri káptalan Fasc. 22. nro. 12.
1581-ben zilasi Máttyus Bálintnak fia Benedek, és gyermekei István és Anna ellent mondanak Somogyi Györgynek Pozsony megyei Karcha és Erdőhát helységbeni beiktatására nézve.*
Pozsonyi levéltár Capsa 2. fasc. 2. 13.
Borsod megyében alsó-báhoni Máttyus család fordúl elé, nevezetesen 1579-ben élt Közűlök Tamás.* Valószínűleg ezzel áll kapcsolatban azon Máttyus is, ki 1551-ben I. Ferdinánd királytól Nemesbik, Iklad, Koromháza, Egyháza helységekre nyert adományt.* Ebből eredhetett azon Mátyus (Mathius) Demeter, ki 1565-ben Szendrő várában kapitány volt.* Ez ág nyúlhatott be Szabolcs, Zemplín és Szatmár megyékbe is. Legalább a következőket adatok mutatják:
Borsod megyei levéltár.
Liber Regius a m. udv. kanczelláriánál.
Istvánffy Hist. p. 273.
1597-ben Máttyus Anna és Polyay Péter közt egyesség történik Szabolcs megyei Karaz és Borsod megyei Igricze helységbeli bírtokra nézve.
1614-ben Mattyus János részére bevallás történik Zemplín megyei karcsai helységbeli 3 telek iránt. 1618-ban szintén ezen János és Kakas Erzsébet nevezett Karcsa helységben beigtattatik. 1620-ban előfordúl János Tisza-Szőlősön.*
Leleszi Convent Protoc. 52. fol. 86.
1653-ban Mátyus Ferencz említetik Lasztóczon Zemplín vármegyében.*
Leleszi Convent Prot. 91. fol. 47.
1663-ban M. János Zemplín megyei Karcsán curiája felét s földjét elzálogosítja Sennyey Ferencznek.*
A curiai levéltár szerint.
Szatmár megyében 1609-ben M. Gergely említetik Hodászon.
Heves és Pest megyében 1620-ban M. János özvegye Dorottya, elzálogosítá egész bírtokrészét Igar-Csicserben (Közép-Szolnon v.) Nyéken (Borsod v.) Alattyán, Pazmány és Fogoton (Heves v.) Ócsán (Pest m.) Győrfy Gergelynek és Mocsáry Eleonorának.*
Leleszi Convent Prot. 52. fol. 86.
1641-ben M. Ferencz elzálogosítja Vezekény s ágói bírtokrészét Heves vármegyében.*
Leleszi Convent Prot. 56. fol. 80.
1751-ben M. László adományos bírtokos Szatmár vármegyében Rapat, Ököritó, Danyád és Domahíd helységben.
Ezenkívűl van még Borsod, Pest, stb. megyékben czímerleveles nemes Máttyus család, mely nevét Mátyus-nak írván, ezen néven alább látandjuk.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages