Perlaky család.
Perlaky család.
Zala vármegyei Perlak mezővárosról veszi nevét és eredetét. A család nem okmányolható állitása szerint a nevezett mezőváros hajdán birtoka is volt volna a családnak*, de abból egy dögvész alkalmával a Zrínyiek által zavartatván ki, elszéledt. Bizonyos adatok azok, melyek szerint a család tagjait a reformatio kezdete óta folytonosan az evang. papi pályán látjuk buzgólkodni, elannyira, hogy a család majd mindenik tagjától egy vagy több egyházi beszéd maradt fenn kéziratban a család birtokában.
Állitólag 1475-ben a család egy tagja Perlaky Dávid Mátyás király főajtónálló mestere vala. Az erre vonatkozó kútfőt nem tudjuk idézni.
Igy Lászlótól „concionator” aláirással van egy beszéd 1529. évből; Istvántól egy másik beszéd sajátkezűleg irva 1574. évből. Györgytől kinek fia János és Dávid, szintén sajátkezűleg 1656-ból; Jánostól sajátkezűleg 1703-búl, és végre Dávid osgyáni lelkésztől 1719. évből.
Ezen utóbbi Dávidtól kezdve a család leszármazása következő:*
Családi közlés szerint.
I. Dávid gömöri lelkész 1701. (Hunnius Kata); I. József szül. 1701. † 1749. Dunánt. superintendens (Matkovics Éva); I. János gergeli lelkész (1. Bencsik Mária. 2. Józsa Judit); Zsuzsa.; Judit.; I. Gábor sz. 1732. † 1786. D.túli superint. (Ács Kata); II. József †; II. Dávid † 1802. főesperes (Simonyi Zsuzsa); II. Gábor sz. 1761. † 1854. k.-babóthi stb. lelkész (Kozma Teréz); II. János Dömölki birt. (Gömöri Zsuzsa); Judit (Kossuth István); István dabronyi lelkész (Mecséry Sarolta); III. János kir. táb. üln. 1862.; III. Dávid sz. 1786. † 1857. esperes, superint. főjegyző (edvi Illés Teréz † 1849.); II. Gábor.; Klára (Döbrentey Károly ruszti jegyző); Zsófia (Döbrentey Ferencz bezi tanitó); I. Dániel egyházi felügyelő Győrött (Dorner Emilia); Sándor ügyvéd (Kubínyi Szidonia); Gábor (Hanzély Kata); Gejza volt honvéd.; László.; Sándor.; Gábor.; Ida (Kenesey Albert); István.; Elek. gazdász.
A családfa törzse I. Dávid gömöri, utóbb osgyáni evang. lelkész volt. Ennek fiai I. József és I. János.
I. József (szül. 1701. † 1749) miután 1725-ben a wittembergi egyetemben tanulását bevégezte, 1729. máj. 16-án pappá avattatott,* nemeskéri lelkész s végre a dunántúli kerület superintendense lett. Fenmaradt több kötetnyi egyházi beszédei a görög s római klassikusokbani jártasságát és széles tudományosságát tanusítják. Meghalt 1749-ben.* Nejétől Matkovics Évától csak két leánya Zsuzsanna és Judit maradtak.
Bartholomaeides Memoria Ungar. 221.
Bartholomaides szerint 1748-ban halt meg.
I. János szintén a papi pályán szerepelt, s egymás után a téthi, gergeli stb. egyházak lelkésze, s egyszersmind superintendentialis főjegyző volt. Két rendbeli házasságából három gyermeke maradt; I. Gábor, II. József, a ki kihalt, és II. Dávid, a ki superintendentialis esperes volt, és komáromi lelkész korában a Péczeli József által szerkesztett „Mindenes gyüjtemény”be dolgozott, irt a nevelésről egy könyvet, és egy imakönyvet, melyek nyomtatásban is megjelentek. Meghalt 1802-ben. Egyetlen leánya Judit Kossuth Istvánné volt. Testvére
I. Gábor szül. 1732-ben. Lelkészszé avattatván, a ns. dömölki egyház papja lön; utóbb a dunántúli kerület superintendense. 1753. jul. 16-án Veszprém megyétől vett ki nemesi bizonyitványt, mely szerint már elei is ember-emlékezet óra nemesi jogokkal éltek, de az arról szóló oklevelek Kanizsa várának a török általi elfoglaltatásakor elvesztek. Mint superintendens ernyedetlen buzgalmat fejtett ki s kerületében 76 uj egyházat szentelt föl, úgy hogy róla Pálfy József sopronyi tanár méltán a legmagasztalóbb szavakban emlékezik. Meghalt 1786-ban. Nejétől Ács Katalintól két fia maradt: II. Gábor és II. János.
II. János dömölki birtokos volt. Nejétől Gömöry Zsuzsannától fiai: István dabronyi lelkész, acsádi és dömöli birtokos; III. János előbb sopronyi cs. kir. országos főtörvényszéki, jelenleg kir. tábl. ülnök.
II. Gábor szül. 1761-ben, volt bezi, baráti, kertai, kisbabóthi stb. lelkész. Meghalt 1854-ben. Nejétől Kozma Teréztől gyermekei a táblázaton láthatók. Ezek közűl
III. Dávid szül. 1786. szintén bezi lelkész, győri esperes, superindendentialis főjegyző s tbiró, több kisebb munkáján kívűl a Perlakyak régi s ujabb egyházi beszédeit adta ki. Meghalt 1857-ben. Edvi Illés Teréztől fiai 1. Sándor pesti ügyvéd, Machiavelli, és Mark Aurel stb. forditója, 2. Gábor Veszprém megyei halimbai birtokos, jelenleg a zalai evang. egyház világi felügyelője. Egykor a Regélő, Koszorú, Társalkodó stb. folyóiratban közlött lyrai költeményeket. Gyermekei a táblán láthatók; 3. Gejza volt honvéd hadnagy, Zala megyei Dörögd helységben birtokos.
I. Dániel győri birtokos, a győri evang. egyház felügyelője. Nejétől Dorner Emiliától gyermekei: 1. Ida Kenesey Albertné, 2. István, kinek neve több szépirodalmi kisérletek alatt is eléfordúl; és 3. Elek tudományosan kiképzett gazdász.
A család czímere a paizs kék udvarában könyöklő kar, kivont kardot tartva, fölötte félhold és csillag ragyog; a paizs fölötti sisak koronáján fiait vérével tápláló pellikán fészkel.
A család ágost. evang. vallású.
Ugyan e család egy másik kath. vallású ágából valók:
Perlaki Perlaky István jogtudor s tbiró, az egri jogi akademiában 1806. 1825-ben a politikai tudományok stb. tanára. «»Tán ennek fia Károly a közalapitványi csákovai kir. uradalom igazgatója, ki Temes vármegyétől 1842. sept. 20-án kelt nemesi bizonyitványát Krassó vármegyében 1843. január 7-én kihirdetteté.
Flórián 1844-ben a kir. kamarai arad-mutinai kerület kir. ügyésze.
Tán szintén ide sorozandók Leo szentferenczrendi szerzetes, 1806-ban Szombathelyen tanár; – és
László kegyesrendi tanár Kanizsán 1844-ben.
A Perlaky családág, mely Pécskán lakik, 1828-ban Békés megye előtt hirdetteté ki nemességét.
