Veér család. (Kőrös-tarcsai.)
Erdély ország egyik nevezetesebb régi nemes családa. Székhelye Belső-Szolnok vármegye. Eredeti bölcsője Magyarországban Békes vármegye, melynek most is létező pusztájáról Murony-ról vette első nevét, utóbb előnevét. Első ismert törzse Muroni Jakab 1449-ben élt. Ennek lehetett fia oroszi (de Uroz) Vér András, ki 1492-ben mint Szilágyi Erzsébet királyanyának udvarnoka, Békes megyei Kőrös-tarcsai birtokra, mely hajdan Jósa Tamásé volt, és Szarvas helységre (most mváros) Mátyás királytól adományt nyert, és abba azon évben a budai káptalan által beiktatott. * A Vér nevet tehát ez András viselte s így ő, vagy már atyja vette föl. Ez időtől a család muroni és kőrös-tarcsai előnevet viselt, mig ma csak ez utóbbival él. Ugyan csak nevezett András 1478-ban pallósjogot is nyert.
Teleki, Hunyadiak kora XI. köt. 482–488. E V. Andrásnak 1473-ban magyarúl kiadott nyugtaját lásd Tud. Gyűjt. 1833. II. 88.
A czímert a család 1509-ben kapta II. Ulászló királytól: czímere fegyver derék.
A család a XVI. században Véer Mihály által szakadt Erdélybe, és ettől kezdve a családfa * következőleg terjedt le:
Kőváry, Erdély nev. családai 253. Hodor K. közl. stb.
Mihály (1. Keresztúri Zsófia 2. Kornis Kata); I. Gáspár; I. György 1609–1651. (Bogáthy Zsuzsa); Zsigmond elesett 1659.; II. György 1645. jenei kapit. 1649. (Sárosy Éva); Judit (1. Toldy Mik. 2. Teleki Mih.); Krisztina 1672. máj. 31. (Bánffy Zsigm.); III. György deszni kap. 1658. (1. némai Vajda Kata. 2. Bessenyei Mária); Anna 1676. (Pekry Fer.); I. András † 1636.; Kata (Boldvai Márton Bihari alisp.); IV. György (Nádudvary Mária özv.); Mihály 1730. (Pongrácz Judit); László † 1809. előtt. (Palatkay Julia); II. András (1. hégeni Szénás Mária 2. Schlichten Czeczilia); Farkas m. testőr 1784. (Mara Kata özv. 1809.); 1-től Pál † 1809. mart. 15. «»kora 33.; Anna (Harsányi Sámuel özv. 1820.); 2-tól Klára hajad. 1809.; Dániel † 1832. (Hodossy Karolina); Imre.; II. Pál.; Amália; Anna (Torma Samu)
László, ki az előbbi lapon. † 1809. előtt. (Palatkay Julia); I. Sándor (Apor Ágnes); V. György 1830. b.-szoln. főbiró (gr. Kún Róza); Róza (Gyárfás József 1807.); Klára (cz. Balogh Zsigm.); II. László; Judit (Székely Elek ny. kapit.); Miklós (Fráter Kriszt.); Zsuzsi.; Farkas B.-Szolnoki főispán 1848.; Zsigmond (1. gr. Kún J. 2. Torma Julia) † 1852.; VI. György nyug. kapit.; Sándor (Csanády N.); Ágnes (gr. Teleki Elek); Róza (Kendeffy Farkas); Fáni (Varga); Kata.; N. (Gálfalvy Elek)
Mihálynak két fia maradt: I. Gáspár és I. György. Amaz nemzé Zsigmondot, * ki Rákóczy György részén 1659. nov. 22-én Várhelynél elesett, * és II. Györgyöt, ki jenei várkapitány lett 1648-ban. * Meghalt 1650. körűl. * Ezen Györgynek volt egy fia: András, ki azonban állitólag még 1636-ban a szalontai harczon elveszett. Atyja szüntelen epedvén utánna, fiának néhai inasa, ki urához nagyon hasonlított, kiadta magát Veér András gyanánt, és az apa fel nem ismerve, fiáúl fogadá. Ezt nevezi Szalárdy fictitius Véer Andrásnak. * A dologban lehet valami. Mert a II. György ága csak ugyan kihaltnak iratik. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy Kővári a Veér család táblázatán még ezen fictitius Veér Andrástól három nemzedéket hoz fel, tudniillik fiáiúl teszi ugyanazokat, kiket Mihálynak is fiáiúl közől ugyan azon hitves társakkal, és unokákul is ugyan oly nevűeket, azonban itt kétségtelen tévedés van, mi egyéb felötlő okokon kivűl már a chronologiai számitás mellett sem állhat meg, mivel a XVII. század derekán élt Andrásnak unokái, e szerint még e jelen században is * éltek volna. E szerint
Szalárdy, Siralmas krónika 473.
Szalárdy, Siralmas krónika 473.
Szalárdy, Siralmas krónika 243.
Szalárdy, Siralmas krónika 253.
Szalárdy, Siralmas krónika 470–471.
Mint Véer Anna Harsányi Sámuelné még 1820-ban stb.
Kihalván Gáspár ága, csak I. György ága maradt fen. Ez Bihar megyében Belényesen lakott. Több leánya közt fia
IV. György 1658-ban Arad megyei Deszna vár kapitányává neveztetett, de már késő, mert a várat odaérkezte előtt a török elfoglalá. * Utóbb (1660-ban) már kolosvári alkapitány volt. Ugy látszik ennek második neje Bessenyei Mária volt azon szép özvegy, kit a megözvegyűlt Apaffy Mihály fejedelem 1690-ben feleségűl kivánt. * Egyetlen fia
Szalárdy, Siralmas krón. 410.
Cserey Mih. Historiája 195. lap.
IV. György volt, kinek fia Mihály élt 1740. körűl. Ennek fiai László, II. András és Farkas. Ezekből II. András ága fiában Pálban és leányaiban halt ki. Farkas 1784-ben m. kir. testőr volt. Nejétől Mara Katától fia Dániel (mh. 1832.) atyja lőn a táblán látható négy gyermeknek. Végre a legidősb testvér
László a mult század végén szerepelt a megyei életben. Meghalt 1809. előtt. Nejétől Palatkay Juliannától a táblán látható gyermekei maradtak. Ezek közűl
V. György megyei hivataloskodásra szánta magát. Már 1794-ben B. Szolnok megye aljegyzője, 1810-ben alispán, 1827-ben helyettes, majd rendsz. főbiró volt mintegy 1830. utánnig; egyszersmind a dézsi ref. egyház megye gondnoka. Nejétől gr. Kún Rozáliától több gyermekei közűl főleg Farkas tünt fel, ki 1834-ben az erdélyi országgyűlésen mint követ az ellenzék sorában megrázó mély hangjával, és velős szónoklataival szerepelt. 1848-ban Belső-Szolnok főispánja lőn, valamint legujabban 1865-ben is.
A család Törpény, A.-Gyékényes, Kodor, stb. helységben birtokos, mely utóbbiban a család temetkező helye van.
A családnak egy más ága is van, ezekből András 1796-ban Küküllő megyei irnok, József ugyan akkor Tordai megyei irodai-kiadó. Ez ugy látszik atyja a «»somteleki ágnak. Gáspár 1815-ben Torda megyei táblabiró és a görgényi reform. egyház megye gondnoka volt.
Tán e család ivadéka volt azon Veér Zsuzsanna Bokor Istvánné is, ki 1640-ben Komárom megyei nagy-megyeri jószágát nevezett férjének beirta. *
Fényes, Komárom várm. 95. lap.
