Géczy család. (Kis-géczi és garamszeghi). «»
Nógrád megyei törzsökös régi család, mely eredetét a Geecz nemzetségből * (genus) veheté annál inkább, mert a nevezett megyében az első megtelepedési időtől van (nagy, középső, alsó, kis) Gécz nevü helység és puszta egy rakáson, és ezekben már a XIV. században birtokosul leljük a Géczy családot Géczy István személyében, kinek fia Péter 1395-ben Nógrád vármegye alispánja volt *. 1481-ben élt Géczy János deák (litteratus), ki Sági János ügyében ügyvédképen jelenik meg a budai káptalan előtt *. Ezek utódai a Géczyek – mint eredeti okiratok mutatják – eleintén (legalább a XVI. században) kis-géczi előnevet használtak, és részint házasság, részint szerzemény útján birtokaikat a környék némely más helységében (mint Varsány, Lapujtő és a többi) is szaporiták. Géczen kivül e helységekben is birt 1560-ban Géczy Ferencz, kinek leányát kisfaludi Lipthay György Léva vári gondviselő (1575.) vette nőül *, és fia Géczy idősb András 1597-ben Nógrád megye szolgabirája lett egészen 1599-ig; időközben pedig 1598-ban egyszersmind országgyülési követe volt *; sőt 1613-ban ismét szolgabiróságot * viselt. András poltári Soos Jánosnak Micsinszky Fruzsinától született leányát Fruzsinát vevén nőül, ezzel többi közt a Zólyom megyei Garamszeghi jószágot is kapá, melyről utóbb gyermekei a Géczy család egy külön ágát alapitván, magokat „garamszeghi“-eknek irták; ezen ágazatnak Géczy Ferencztől kezdve nemzékrende következő *:
Podhraczky szerint Kézai kiadásában a Gécz nemet 1244-ről Katona Hist. Critic. tom. IV. p. 637. – 1290-ről pedig Horvát István A gyökeres magyar nemzetségek 54. l. utalva emliti.
A Géczi nevet is régi okleveleinkben sokféle alakban (mint Géchi, Geeczy, Gyéczi, Giczy, Gici stb.) találjuk irva, ez okból igen ovatosnak kell lenni, és mind topographiai s birtokviszonyokat, mind pedig a személy életére vonatkozó egyéb adatokat szem előtt kell tartanunk, nehogy – sok genealogus mintájára – az egymással semmi vérséges viszonyban nem álló, noha egyforma, vagy legalább rokon hangzásu (mint Géczy és Ghyczy) családokat össze ne zavarjuk. Lásd itt a Ghyczy családot.
Bel: Notitia Nova Hung. IV. p. 45.
Gr. Teleky: Hunyadiak kora XII. 196. lap.
Lásd kisfaludi Lipthay család nemzékrende s oklevelei. Pest, 1858. 31. lapon a XXIV. oklevelet. (Lipthay Imre 1633-ki végrendeletét), melyben igy szól: „az anyámtól Géczi Katalintól, mely Géczi Ferencz leánya volt, maradott jószágok ezek az anyámtól maradtanak: Géczben egy nemes udvarhelyem, Kotorczóban hat házhely, puszták szőlőhegyestől, Varsánban Szécsén mellett hatod része a falunak. Lapujtőn is volt jószágom, de azt osztályban az atyafiaknak engedtük” stb.
Protocol. C. Neograd. 1597.
1613-ki 8. törv. cz. mely adat egyedül is elég arra, hogy kiki meggyőződjék, miszerint ezen Géczy András szolgabiró nem lehetett azon farnasi Géczy András, ki Erdélyben szerepelt ez időben, és ki egészen más Géczy családból vette eredetét. (Lásd erről többi közt Fessler. VII. 695. 696. 698. 701. stb. lapokat).
E nemzékrend nyomtatásban megjelent „Informatio in Causa admonitorio – liquidatoria Alexii et Stephani Géczy ut A. A. contra Joannem et Ladislaum Boross aliosque Incattos anno 1800. die 2. Maji inchoata“ czimü peres okmányon kivül a kir. curiai és egyéb hiteles adatokból van véve.
«» Ferencz 1574.; Kata (Lipthay György); I. András Nógrád v. sz.-biró 1597–1613. † 1619. (poltári Soós Fruzsina); Gáspár; I. Gábor 1649–1662. (Herovich Éva); Pál (Radvánszky Erzse); Julianna; Péter (1. Siraky Mária. 2. Sárközy Éva); Tamás (Mészáros Erzse); Éva (1. Nadkay László. 2. Baloghy Andrásné. 3. Bobor László); Ilona (Szent-Iványi Gáspár); Ádám 1697. (Kubinyi Bora); Pál (Révay Krisztina); Klára (Tihanyi Istvánné); György 1730.; János; Zsuzsa; Imre (Luka Apollonia)
I. Gábor 1649–1662. (Herovich Éva); István 1662. (nádasdi Baan Éva); Julianna (Kubinyi Kristóf); II. András (Baloghy Erzse); Zsigmond nótát kap.; Ferencz (Szunyogh Zsuzsa); Julianna (Korponay Gáb.); Pál; Zsófia (bábonyi Balogh István); László (Rakovszky Julianna); Gábor kurucz ezredes 1709. (Baranyay Zsófia); Sándor (1. Sembery Mária. 2. Paczolay Ilona); Anna (1. Wattay Istv. 2. Roth Ádám); Klára (Korossy Gábor); Julianna (szendrői Török Imre); István; László; Bora (1. Nagy János. 2. Czecze Lőrincz); Kata (Bene Gábor); Pál; István Sőjben.; Imre †; István (Gosztonyi Julianna); Gábor †; Gábor szerzetes.; József; Mihály (Nándory Éva); György Hont v. alispán. † 1784. (Bene Eszter); Antal szerzetes.; Pál; Ferencz; Pál Vilkén.; Ignácz katona.; Sándor; Károly; Pál; József; György †; Elek Romhányban. †; Johanna (Prónay Mih.); István szül. 1775. † 1842. Zólyomi főispán. (ócsai Balogh Karolina); Péter Honti főisp. 1848. (Földváry Laura, elvált); Janka (szúdi Sembery Imre); Sarolta; Gizella; Laura
A családfa élén álló Ferencznek fia I. András poltári Sóos Fruzsinától négy gyermeket nemzett, ugymint: Gáspárt, I. Gábort, I. Pált és Juliannát, kik atyjok halála után magok és anyjok Soos Fruzsina már akkor Tassy Jánosné között Lapujtő, Baksaháza, Gécz, Varsány és Kotróczo helységbeli birtokokra nézve 1619-ki april 29-én tettek osztályt *.
Kisfaludi Lipthay család levéltárában. C. fasc. VII. Nro 212.
I. Gábor az anyja Sóos Fruzsina utáni javakra nézve igen szerencsés volt. A Sóos család, névszerint Sóos István, Fruzsinának és Margitnak Radvánszkynénak felesége osztatlan állapotban élvén, nevezett Sóos István, – ki e javakat kezében tartá, – 1647-ben tett végrendeletében – mint perben igazoltatik – nem gondolva többi rokonaival, egyedül Géczy I. Gábornak hagyományozá, oly föltétel mellett, hogy azt mig él, és nevét viseli, saját özvegye nebojszai Balogh Anna használhassa. E végrendeletre 1649-ben III. Ferdinand királytól kir. beleegyezést nyer, mely mellett özvegye, és Géczy I. Gábor azokba beiktattatott.
I. Gábor folytonosan az özvegy Sóos Istvánné mellett élt, és igy történt, hogy 1661-ben kelt végrendeletében Balogh Anna Sóos Istvánné a Sóos-féle javakat ismét Géczy I. Gábornak s fi-ágának hagyományozta, mire nézve I. Gábor 1662-ben ismét királyi megegyezést szerezvén, magát beiktattatá. Ekkor s ezután ugy a többi Sóos családi leány-utódok, valamint Géczy Gábor testvérének Pálnak ivadéka I. Gábor ellen tiltakoztak, s az utódok között is ez ügyben perlekedés folyt. Igy nyeré I. Gábor Garamszeghet, melyről ezen ágazat ez előnevet használá.
E táblázaton látjuk I. Gábornak fiától Istvántól nemzett unokáját II. Gábort, ki Rákóczy pártját követvén, ennek ezredese volt, és mint eredeti levélen láttam, 1709-ben ugyan e czimert használá, mit itt a metszvény mutat; t. i. a család czimere a vért kék mezejében egy hadi kürt, melyen három nyil van keresztül ütve. A vért fölötti sisak koronájából oroszlán emelkedik ki, kivont karddal. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.
1663-ban Géczy Gábor, Péter és Tamás, Éva Nádkay Lászlóné, Fruzsina Rákóczy Imrené, Ilona stb. ellentmondanak Baloghy Gáspár beiktatásának F.-Cserire nézve *.
Sz. Benedeki Convent. Capsa B. Fasc. II. Nro 14.
1725-ben Géczy László s többen több Hont megyei birtokra nézve ellentmondanak Skultety György beiktatásának *.
Sz. Benedeki Convent. Capsa H. Fasc. I. Nro 14.
1727-ben Géczy Farkasnak (ki a táblán nincs meg) özvegyét Dúló Magdolnát stb. idézteti Belosovits Boldizsár, cserii birtokrész végett *.
Sz. Benedeki Convent. Capsa H. Fasc. 75. Nro 25.
Zsigmond (I. Gábornak fia) szintén a forradalmiakhoz tartozott, és mint ilyen nótált-nak iratik.
I. Gábor ágán György, ki 1784-ben halt meg, Hont vármegye alispánja volt. Nejétől nándori Bene Esztertől gyermekei: György, Elek, Johanna Prónay Mihályné, és István maradtak. György a Martinovics-féle dolgokba elegyedett, s magnélkül halt el. Elek hasonlóul nőtlenül végzé életét Romhányi birtokán. István szül. 1775-ben, meghalt 1842-ben. Zólyom vármegye főispánja, a magyar udvari kanczellária referendáriusa stb. volt. Nejétől ócsai Balogh Karolinától gyermekei: Janka felső-szúdi Sembery Imrené, és Péter, ki 1848-ban Hont megye főispánjául neveztetett ki, és (elvált) nejétől Földváry Sarolta, Gizella és Laura leányai születtek.
Ez ágazat protest. vallásu.
Azonban mint az előadottakból láthatjuk, a fölebbi táblázat az elterjedt géczi Géczy családot egészen épen nem tartalmazza, hanem ennek csupán azon ágát, mely garamszeghi előnevet használ.
Már 1599-ben él szintén Géczy Gergely Nógrádban e családból, ki e családfán nem áll.
Valamint azon ifjabb Géczy András sem, ki mint a szécsényi várban katona, 1601-ben Lapujtőn négy jobbágy házhelyet, és Baksaházán egy fél nemesi curiát 150 forintban zálogba adott nándori Bene Andrásnak.
Szintén a garamszeghi ágból származtatik egy másik ágazat is, mely valószinüleg a feljebbi táblázaton álló I. Páltól eredt. Ennek nemzékrende következő:
Miklós 1711. zólyomi alispán.; László; András 1734. Zólyom v. főbiztosa.; István elzálogitja Farkasfalvát.; Zsigmond Zólyom v. biztos élt 1802. is.; István Nógrádban lak. (Nagy Anna); József Nógrád t.-biró.; Dienes ügyvéd Bágyonban. 1858. (1. Jung Fáni. 2. Géczy N.); Karolina; Kálmán 1831.
E táblázat törzse Miklós * 1711-ki nov. 12-én Zólyom megye alispánjául választatott. Fiai László * és András. Ez utóbbi unokaöcscsével Lászlónak fiával Istvánnal elzálogitja Zólyom megyében Farkasfalvát a Bohus családnak.
A Nógrád megyei 1755-ki nemesi investig. jegyzőkönyvben előjő Nicolaus Géczy de Gécz. Egy régi genealogián pedig ugy találom, hogy azon Zsigmondnak, ki az I. táblán nótázottnak iratik, fia volt Miklós, kitől – ugymond – a bágyoni Gécziek származnak. – Ugyan e genealogián iratik, hogy az I. táblán álló II. Gábortól a garamszeghi, poltári, felfalui, varsányi, ráthóti Géczyek erednek.
A Nógrád megyei 1755-ki nemesi investig. jegyzőkönyvben találjuk: Ladislaus Géczy de Gécz, in Bágyon.
Andrásnak, ki 1734-ben Zólyom vármegye főbiztosa volt, fia Zsigmond szintén azon megye biztosa (1802.), váltá vissza az emlitett Farkasfalvát.
Lászlónak fia István nemzé ismét Istvánt, ki 1802-ben vett ki Zólyom megyétől nemesi bizonyitványt és Nógrád megyében lakott, és Józsefet.
Istvánnak Nagy Annától gyermekei: Dienes volt ügyvéd és bágyoni közbirtokos, és Karolina.
Józsefnek fia Kálmán, ki emlitett Dienessel Nógrád megyétől 1831-ki jan. 22-én nemességükről bizonyitványt vettek ki *.
Jegyzőkönyvi 291. szám alatt. Ez ág szintén „Garamszeghi“ előnévvel élt, miért az első táblán foglaltak közül egyik leány-ági utód óvást tett, mi ellen Géczy Dienes viszont tiltakozással felelt.
Ez ágazat által használt czimer az előbbitől különbözik, czimerük ez lévén: a vért kék mezejében hátulsó két lábán álló oroszlán, első jobb lábával kivont kardot tartva látható. A paizs fölötti sisak koronáján férfi-kar könyököl, szintén kivont kardot markolva. A vértet kétfelől szokásos foszladék veszi körül.
Még ezekben sincs vége a géczi Géczy családnak, Gécz, Megyer és Szécsénke helységben még egy csomó Géczy lakozik. Ezek is e családból eredeztetnek, mert az 1726-ki nemesi vizsgálatkor Géczy János, Péter, István, Albert és András nemesi kiváltságuk betanusitására egy 1598-ki jogi pert mutattak elő, melyet szép atyjuk ellen Tercsy Farkas inditott *.
Az illető jegyzőkönyvi kivonat igy szól: „Géczy Joannes, Petrus Stephanus et Albertus item Andreas exhibito processu quopiam Anno 1598. contra Proavum eorundem per Volphgangum Tercsy in certo facto juris motum, cuius, sed et antiqui usus intuitu in numerum verorum nobilium recepti sunt.“
Az 1734-ki nemesi vizsgálatkor a Megyerben lakó Géczy család egy 1626-ban kelt peres egyességet mutatott fel, mely bizonyos irtvány földek iránt a család eldődei és sz. mihály-úri Horváth Mihály között létesült *.
A jegyzőkönyv kivonata: „Nro XII. Familia Géczy in Megyer commorans processus per Egregium Michaelem Horváth de szent Mihályúr contra praedictam Familiam Géczy occasione et praetextu certae terrae exstirpatitiae moti adhuc Anno 1626. initam etc. sunt in nobilitate relicti.“
Ezen Megyerben és Szécsénkén lakó Géczyeknek nemzékrendük következő:
Ferencz; András szül. 1721. febr. 6.; Miklós 1758.; Antal 1765.; András szül. 1794. lak. Megyerben.; Ignácz szül. 1802. lak. Megyerben.; József szül. 1786.; Ignácz szül. 1789.; Ferencz szül. 1791.; János szül. 1797.; Gábor szül. 1800.; Miklós; István; András; Gábor lak. Szécsénykén.; József lak. Szécsénykén.
Nógrád megyéből igényelt származása miatt e családhoz kell számitanunk a következő ágazatot is:
János 1723. Nógrádból Trencsinbe költöz.; I. András; Bertalan; II. András; III. András 1838. N.-Szombatban kasznár; József 1838.; János 1838.
A családfa élén álló János 1723-ki febr. 16-án Nógrád megyéből Trencsin megyébe költözik. Egyik fiának Bertalannak unokái 1814-ki april 19-én kapnak Nógrád vármegyétől nemesi bizonyitványt.
III. András Nagyszombatban, hová Trencsin megyéből költözött, az esztergami káptalan kasznára, 1838-ki * Nógrád megyétől a táblázaton álló fiai neveikre is nemesi bizonyitványt vesz ki.
Jegyzőkönyvi 150. szám alatt.
