Illyésházy család. (Illésházi gróf †.)

Teljes szövegű keresés

Illyésházy család. (Illésházi gróf †.)
Történeti jelességü, tősgyökeres magyar mágnás-család, melynek eredetét némely iróink * a Salamon nemzetségből hozzák. A Salamon nemzetségnek a Csallóköz birtokosai közt már a XII. században eléfordul okleveles nyoma; * s mint e munka IV. köt. 80 lapján emlitém. – Mednyánszky szerint 1238-ban osztoztak meg a Salamon nembeli Salamon urnak fiai Péter és Illés * atyai birtokaikban, s akkor ez az Illyésházy, amaz a Szerházy (Esterházy) ágnak lett törzsévé.
Lehoczky Stemm. II. p. 198. – Hormayr Mednyánszky Taschenbuch für d. vaterl. Gesch. 1821. 288–9. és 1830. 11–13.
Fejér Cod. Dipl. tom. II. p. 228.
Mednyánszky ez adatra nem idéz kútfőt; az előttem fekvő genealogia pedig egy Illést 1400-ban éltet, s igy valószinü, hogy a családnév emez Illéstől nyerte eredetét; az Esterházyakkali összeköttetés pedig leányágról I. Tamás után veheté származatát. Az általam itt közlendő családfa a Genealogiae authenticae tom. I. kéziratból való, összevetve Lehoczkyéval, és Wagneréval (Mss. tom. LXX. p. 141) stb.
Az előttem fekvő családfa szerint a XV. század elején 1400dik- pozsonmegyei csallóközi Vatta-ról viselvén előnevét (praedicatum), és ennek fia Mihály már Illésházi Illés-nek iratik, bizonyosan atyjáról véve nevet, és az által alapitott Illésháza helységtől előnevét.
A családfa az utolsó kihalt családtagig következő izeken virágzott:
Illés 1400.; Mihály 1444.; I. György Pozson v. követ 1505. (1. Tankházi Margit. 2. Vajas Vattai Magdolna); Margit 1509. (borsai Csorba Pál) II. György † 1526.; I. Ferencz 1540. (borsai Csorba Ilona); I. Tamás 1540. Pozon v. alispán (1. cs. Pogány Anna. 2. Földes Zsófi); Lásd folyt. a köv. lapon.; Kata (Ilméri Fer.); Zsófia (1. Oszlány János. 2. Marsovszky Mihály); Farkas † 1550.; Pál †; Anna †.
«» I. Tamás, ki az előbbi lapon. 1540. alisp. (1. Cs. Pogány Anna 2. Földes Zsófia); 1-től II. Ferencz 1556. (Pataky Zsuzsa); Kata 1575. (Bosnyák András); III. György 1577.; Brigitta (Thurn Fül.); 2-tól I. István nádor † 1609. (1. Erdődy Anna 2. Pálffy Kata.); Zsófia (Esterházy Fer.); III. Ferencz előbb barát. 1624. (Szirmay Kata); Gáspár gróf. Trencsén s Liptó v. főispán. † 1648. (Thurzó Ilona); II. Tamás 1658. (Fornószeghy Kata); Ádám ásváni pleb.; IV. Ferencz Báró lett. eles. Párkánynál (1. Peklér Mária 2. Sárkány Erzse.); Zsófia (Ocskay Fer.); II. István (tóti Lengyel Erzse); Gábor (1. Ujfalusy Éva 2. Tarnow Zsófi 3. R. Szécsy Éva.); IV. György kir. főaszt. 1681. (Forgách Mária); Kata (Bethlen Péter); Kata (Batthyány Pál); László †; Miklós gróf, és 1687. kancellár. (Balassa Erzse); Ilona (Esterházy Miklós); József főasztaln. † 1759. (1. gr. Csáky Franciska 2. gr. Traun Petronella); Anna Mária (gr. Erdődy László); Teréz (hercz. Batthyány Ádám); János septemvir. (gr. Batthyány Sidonia); Julia (gr. Balassa János 2. gr. Herberstein); Francisca (gr. Batthyány György); István kir. főasztalnok szül. «»1762– † 1738. (Gr. Barkóczy Ter. †); Jozefin (gr. Windischgraetz Fer.); Mária (gr. Fekete)
Illés fiának Mihálynak – mint látjuk a táblázaton, – két gyermeke * volt I. György és Margit borsai Csorba Pálné.
Lehoczky szerint id. h. Mátyás 1496-ban gyulafehérvári prépost is ennek fia volt.
I. György az 1505-ki rákosi országgyülésen Pozson vármegye egyik követe volt, * és 1509-ben kir. udvarnok. Első neje Tankházy Margit (Tankházy Ádám leánya), a második Vajas-Vattai Györgynek leánya Magdolna. Lehoczky szerint ezen Györgynek, és testvérének Mátyásnak * magbaszakadó Tankházi Abrahám a pozsoni káptalan előtt 200 frtot hagyott, mivel – ugymond – midőn a nevezettek iskoláztak, és Mátyás király udvarában növekedtek, jövedelmeikből jogtalanul költekezett.
Jászay a magyar nemzet napjai a mohácsi vész után.
Jászay a magyar nemzet napjai a mohácsi vész után.
I. Györgynek gyermekei a) II. György a mohácsi ütközetben 1526-ban esett el; b) I. Ferencz magát Mol-Tejedi Illés-nek irá, és neje borsai Csorba Pál leánya Ilona volt; ettől gyermekei: Pál, Anna és Farkas, birta Zniót (Turóczban) Tejedet (Poson megyében), és magnélkül elhalt 1550-ben; c) Kata ivánkafalvi Ilmeri (v. Ürmény) Ferenczné; d) Zsófia először Bars megyei Oszlány Jánosnak, másod izben marsovai Marsovszky Mihálynak volt neje. És végre
e) I. Tamás 1540-ben Pozsony vármegye alispánja volt. Első neje k.-magyari Földes Zsófia volt; a második (1559-ben) csebi Pogány Péternek leánya Anna, ki utóbb peleskei Eördögh Ferenczhez ment nőül. Az első gyermekei I. István és Zsófia Esterházy Ferenczné; a másodiktól II. Ferencz, Katalin magyarbéli Bosnyák Andrásné (1575-ben) III. György és Brigitta Thurn Fülöp neje 1591-ben.
I. István szép esze által nagyra emelé családát. Az 1594-ki és 1602-ki országgyülésen kitünteté magát. 1603-ban a király ellen lázitó irások kibocsátásával terheltetett, és főleg Joó János személynök oda müködött, hogy vétkesnek itéltessék. István viszont más iratok nyomán Joó Jánost erősebben vádolá, a mint ez csakugyan el is esett; Illésházy pedig az idézés elől Lengyelhonba menekülvén, javai a csábrághi és szitnyai uradalmak elkoboztattak, honnan visszajövet Bocskai pártjára állott, ki javaiba is visszaállitá. Érsekujvárt ő menté meg a töröktől, II. Mátyás királyt főleg ő segité a trónra, és 1608-ban már mint kir. fő udvarnok a koronázási országgyülésen nádorrá választatott. Meghalt 1609-ki máj. 5-én Bécsben; eltemettetett Bazinban. * Életpályája adataihoz jegyezzük még, hogy előbb Pozsony megye alispánja volt; 1577-ben kamarai tanácsos, 1586-ban vette el Pálffy Katát a dusgazdag lepoglavai Krusich János özvegyét. Krusich Jánosnak leánya Katalin gr. Dietrichstein Miksané volt, kinek halálával az özvegy Katalin a liptói főispánságot mostoha atyjára Illyésházy Istvánra hagyta 1600-ban; 1608-ban egyszersmind Trencsin és Liptó megye főispánjává is neveztetett, mely megyék örökös főispánsága a családot végző izeig illette. Gyermekei nem maradtak II. Ferencz testvérének a trencséni javakból 200 frtot hagyott, és a pozsonmegyei lóczi birtokot; még többet hagyott ennek fiának Gáspárnak. Általános örököseül nejét Pálffy Katalint tevé, ki azután 1613-ban a szentgyörgyi urodalmat testvére Pálffy Miklós fiainak hagyá; Surányt süvének Bosnyák Tamásnak, Eberhardot Fáncsi Ferencznek. *
L. Életrajzát Mednyánszky Taschenb. f. d. vaterl. Gesch. 1821. 288–300. l. – Felső magyarorsz. Minerva 1828-ki foly. 1892. lap. és Fillértár 1835-ki 40. szám stb.
Lehoczky Stemmatog. II. p. 119.
II. Ferencz (II. Tamásnak első nejétől Pataky Zsuzsától * két fiat hagyott maga után: III. Ferenczet és Gáspárt.
Geneal. auth. tom. I. Ellenben Lehoczky szerint egy nőtestvére Zsuzsanna volt Pataky Ferenczné.
Gáspár mint nagybátyjának a nádornak fő örököse a vagyonon kivül a Trencsin és Liptó megyei főispánságokban is annak utóda lőn. 1610-ben Bethlen Gábornak hadvezére volt. 1619-ben részt vett a békealkudozásokban. 1621-ben a morvaországi határszéleken Brumova várát foglalta el. 1626-ban Bethlen Gábor azzal bizta meg, hogy a segélyére jött gróf Mansfeld és a weimari herczeg seregeit az ellenséges megtámadások ellen fedezze, melyet jól foganattal teljesitett, mert Vallenstein ellenségi hadvezér szemességét kijátszva, Mansfeld seregeit Trencsénnél a Vagon szerencsésen átvezette. * Ágának grófságot nyert. Meghalt 1648-ban, miután a kath. vallásról a luther. vallásra tért. * Nejétől betlehemfalvi Thurzó Ilonától gyermekei következők:
Pehtő Gergely Krónika 207. lap.
Kazy Hist. R. H. tom. II. p. 120.
a) II. István, kinek neje lengyeltóthi Lengyel Erzse volt, egy leányt Évát hagyván maga után, ágazata kihalt.
b) Gábor szintén Trencsin és Liptó megye főispánja. Testvérével Györgygyel a dobrasori és babóthi birtokok végett ügyeiket az országgyülés intézi el 1649-ben. * 1655-ben a szárazvámok eltörlésével megbizott országos küldöttség tagja volt. * 1665-ben a protestáns vallásról, melynek nagybátyja István nádor buzgó hive volt, a kath. hitre tért. * Első neje (1657) divékujfalusi Ujfalusy Éva, giletinczi Osztrosith Pál özvegye volt; a második (1663. 1665.) Tarnow Zsófia Petronella lengyel hölgy, a harmadik Rimaszécsy Éva volt. Fia László magnélkül halt el, leánya Katalin Batthyány Pálhoz ment nőül.
1649-ki 88-ik törv. cz.
1655-ki 29. törv. cz.
Pethő Gergely krónika az 1665-ik évre.
c) IV. György hasonlóan főispán. I. Leopold királynál tekintetben állott, azonban a Tököly pártjára hajolván, egy ideig 1681-ben fogva volt. * Már 1659. 1662-ben királyi főasztalnok-mester volt. * 1684-ben teljesen Leopold kir. hűségére tért. Nejétől gróf Forgách Máriától egyetlen leánya Ilona Esterházy Miklós neje volt.
Kazy Hist. R. H. III. p. 243. 258. 259. és 1681-ki 53. törv. cz.
1659. és 1662-ki országgyülési végzemény záradéka.
d) Katalin iktari Bethlen Péter neje * kitől azonban gyermekei nem maradtak. Férje 1646-ban halt meg, kit ő 1648-ban követett.
Kemény János önéletirása. Kiadta Szalay L. 62. lap.
Igy a Gáspár ága kihalván, tekintsünk a másik – legtovább virágzott nemzedékre.
III. Ferencz nagybátyja a nádor által annak szerzett javaiból kizáratván, előbb sz. ferenczi rendi szerzetes, és Füleken zárdafőnök volt. Utóbb a szerzetet otthagyva megnősült, feleségül vévén Szirmay Katalint. * Ettől négy gyermeke lőn, ugymint 1. II. Tamás, 2. Ádám, az ásváni plebános; 3. Zsófia Ocskay Ferenczné, és 4. IV. Ferencz.
Lehoczky szerint 1. neje Szirmay Kata, a 2-ik Keméndy Péter leánya. – Wagner szerint első neje Keméndy leány (1633), a 2-ik peleskei Eördögh Krisztina 1645-ben.
II. Tamásnak 1649-ben báróságot nyert neje Fornószeghy Kata volt, és némelyek szerint ettől gyermekei is voltak. báróságot nyert neje Fornószeghy Kata volt, és némelyek szerint ettől gyermekei is voltak. *
Wagner szerint e Tamásnak fia volt Ádám az ásváni plébános, és leánya volt Ilona.
IV. Ferencz, miután nagybátyja Gáspár maradékai elhaltak, a családi javakat öröklé. Első neje Peklér Mária, Eteky Pál győri harminczados özvegye volt, kivel 1650-ben Egyházfalva, Nagymagyar, Nagy-Lak, Bustelek, és Gomba helységet kapta; maga pedig szerzé a Mihályfalvi birtokot, és magyarbéli szőlőket. Második neje ákosházi Sárkány Miklósnak Darabos Katalintól született leánya, Sárkány Erzsébet volt, kitől nemzé fiát Miklóst.
Miklós 1678-ban ágazatának grófságot nyert. 1687-ben a határvizsgáló országos küldöttség tagjául választatott. Utóbb kanczellár volt 1715–1723-ban. Nejétől Balassa Erzsébettől két gyermeke maradt Anna-Maria gr. Erdődy Lászlóné, és József.
Emlitett József (1730–1759) kir. főasztalnok mester volt. Két neje volt: 1. gróf Csáky Francziska, és a 2. gr. Traun Petronella. Ez utóbbitól születtek: egy fia János, és leányai Teréz gr. Batthyány Ádámné; Julianna előbb gr. Balasa Jánosné, utóbb Herbersteinné; Francziska gr. Battyhány Györgyé.
János a hétszemélyes tábla ülnöke volt. 1791-ben az országos codificaló választmány egyik tagja. * Meghalt 1800-ban. Nejétől gr. Batthyány Sidoniától egy fia István s leányai Jozefina (szül. 1764.) gr. Windischgrätz Ferencz özvegye, és Mária gr. Feketené születtek.
1791-ki 67. törv. cz.
István született Pozsonyban 1762-ki april 30-án Már II. József császár alatt gr. Jankovich János tárnok mester mellett a Hóra-féle pórlázadás leküzdésére küldetett. 1786-ban nőül vette gr. Barkóczy Terézt, kitől azonban gyermekei nem maradtak. 1790-ki országgyülésen Trencsén vármegye országgyülési követe volt. 1792-ben cs. kir. kamarás, 1797-ben a trencsén-liptói insurgensek ezredese, 1800-ban atyja halála után a nevezett két megye főispánja. E minőségben – ugy 1802-től 1825-ig minden országgyülésnek szónokság és hazafi-érzelem által kitünő tagja volt. 1801-ben titk. tanácsos, 1808-ban aranygyapjas, az 1813-ki vizkárok ügyében kir. biztos, és ez és más alkalmakkal bőkezü, nemes lelkü jótevője a szenvedőknek. Az 1823-ki események egyidőre visszalépteték főispáni székéről, de az 1825-ki országgyülés elején még is kir. főasztalnok lett. A m. akademia alapitói közt előkelő helyet foglal, és 1830-ban ennek igazg. tanácsi tagja lőn. E valóban nagyuri, lovagias lelkület, – irja életirója, * – s határtalan bőkezüsége, mellyel sokan méltatlanul visszaéltek, agg korában arra kényszeriték, hogy jószágai nagy részét elidegenitse s a nyilvános életből visszavonuljon. 1836 óta, nagy uradalmai eladása, és adósságai kifizetése után, a Csalóközben keblezett sárvai uradalmában visszavonulva, s fájó lélekkel töltötte végnapjait. 1837 óta beteges lett, s 1838-ki jul. 30-kán a bécs-badeni fürdőben, kifejlett gyomorrák kínjai közt hunyta le örökre szemeit benne az utolsó Ilyésházy. Külsejére nézve közép termetü, izmos, vállas férfi volt, lelkes arczczal, sasorral, és sasszemekkel, szöghajjal, mosolyra kész ajkakkal. Egykori javait most báró Sina birja.
Lásd Életrajzát ujabb ismeretektára. IV. 424–427. És róla sok jellemzetes olvasható Aszalay: Szellemi Röppentyüiben.
A család grófi czimere – mint följebb a metszvény ábrázolja – a paizs kék udvarában egy aranykoronán álló, koronás egyfejü fekete sas, kiterjesztett szárnyakkal, nyakán nyillal átlőve. A paizs fölött grófi korona, és azon sisak, melynek koronáján a paizsbeli sas ismétlődik. Foszladék jobbról aranyfekete, balról ezüstfekete.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages