Kállay család. (N.-kállói.)

Teljes szövegű keresés

Kállay család. (N.-kállói.)
Egyike legrégiebb ősnemes családainknak, mely Szabolcs vármegyében a család nevét, és előnevét adó Nagy-Kálló mezővárost minden okmányaink emlékezetén túl, valószinűleg a haza első foglalása óta birja.
Eredetét a száznyolc ős nemzetségek egyikéből, a Bolok-Simián nemből (genus) veszi, mint ezt a család levéltárában eredeti XIII. századbeli oklevelek tanusitják.
Oklevelileg ismert törzse Ubul de genere Bolok-Simian (Balog-Semjén) volt, ki II. András király korában élt. Ettől a család hiteles adatok nyomán következőleg sarjadzott le:
I. tábla.
Ubul de genere Bolog-Simian; I. Gergely 1250.; I. Mihály Comes 1252. Folyt. II. táblán.; Egyed Comes de Zabolch; I. János dictus Byri; Erzse (Bálkáni Lőrincz); I. Tamás mester 1371.; Fábián. †; Simon. 1325.; Klára (Czudar Domokos); Iván mester 1325. 1342.; II. László †; Anna (Szkarosi Huntnő); III. Péter. †; II. Egyed; I. Imre. 1345.; Skolastika (pinczi Jwhos István); Erzse (Ibrányi Gergely); N. (Gachályné); I. László. †; Demeter. 1345.; I. András.; Szaniszló. 1365.; III. János. 1365. †; IV. János 1427.; V. János. 1465.; V. István †; II. András 1490–1502. (Sz.-Giróthi Orsolya); Péter † 1569.; IX. János 1550. szörényi bán. Vitéz Kállay. (Várday Judit); Klára (Orossy András); X. János 1586. (Segnyey Judit); Klára (Chapy Farkas); Balás †; György 1590. †
II. tábla.
I. Mihály, ki az I. táblán. Comes 1252. 1292.; II. Mihály 1325.; I. István magister de Nagy-Semjén 1325.; I. László 1325.; I. Miklós.; Kata; II. Péter. †; II. Miklós. deák; II. Ubul. 1388. †; III. Mihály 1345.; Klára (Butkay János); II. István mest. de N.-Semjén 1346.; II. János dictus Lengyen 1344.; I. Péter pap.; III. László 1429.; III. István 1370.; Leukeus dictus Lengyen de Kálló; Dora.; Kata Nagytárkányi Miklós.; Zsigmond 1427.; II. Miklós 1394. 1434.; IV. István 1419. (Báthori Anna); Anna 1394. kitől a Zólyomi család.; IV. László. 1419.; VI. István. 1427.; VI. János Szabolcs v. főispán 1446. † 1478. (1. Julianna. 2. Veronka. 3. Kata); Lőrincz 1463. †; Klára (Csaholy László); I. Pál komornok 1455. 1468.; II. Pál 1478. 1483. †; László. 1455. †; VII. János Szabolcs v. követe 1447. 1482. (Parlagi Ilona); II. Tamás. 1471.; Erzse (Keserű István); Margit (Dobi László); Zsófia 1483.; VIII. János 1502. 1548.; III. Pál. 1549.; I. Ferencz 1549. (Báthori Anna) Folyt. III. tábl.; I. Farkas 1549.; II. Lőrincz 1574.; X. János. †; Anna 1617. 1629. (Báncsy János); Bora 1617. 29. (Bárczy Fer.)
III. tábla.
I. Ferencz, ki a II. táblán. 1549. (Báthori Anna); III. Miklós 1617. 1636. †; XI. János. 1629.; II. Farkas. 1629. †; Kata (Vay András); II. Ferencz (1. Los. Bánffy Anna, 2. Bornemisza Kata); IV. Pál 1657. 1663. (Pataky Anna); VII. István első nejétől; János 1651. 1663.; Éva 1651. (Erős Gábor); II. György 1617. 1657. (Csomaközy Zsuzsa); Bora (Borbély Istv.); 2-tól III. Ferencz 1629.; Klára 1663. (b. Perényi Zsigm.); Zsuzsa (Kemény János 1631-től); III. Miklós 1651. 1670. (Sztánkay Éva) restaurator; Judit. 1651.; III. György.; XII. János 1690. 1701. (1. Gál Magdolna, 2. Perényi Bora) Orosi ágazat Folyt. VIII. tábl.; VIII. István †; IV. Ferencz. 1690. Napkori ág; V. Ferencz (Becsky N.); IV. György (Horváth N.) Folyt. VI. táblán.; IX. István. Folyt. VII. tábl.; VI. Ferencz (Krucsay N.) Folyt. IV. tábl.; Sándor Szabolcs v. szbiró kir. udvarn. b. Reviczky N.) Folyt. V. táblán.; János Szabolcs v. szbiró (1. Niczky N. 2. b. Bémer N.); András (Okolicsányi N.); Julianna (Elek N.); Franciska (Ibrányiné); Miklós (Kállay Petronella); Julianna (Kállay Mihály); Edvard.; Barnabás.; Hermina (Rósa István); János.; Rudolf (Csuha Amália); Bertalan (Tolnai Leopoldina); Charitas (Járminé); Anna (Apagyiné); Petronella (Kállay Miklós); Otto (Kállay Vilma); Adolf 1859. (Péchy Erzse); Emil 1859.; Etelka (Zábráczky Otto); Paulina.
IV. tábla.
VI. Ferencz, ki a III. táblán. (Krucsay N.); Mihály (Eördögh Teréz); Menyhért Szabolcs v. alisp. 1848.; Gáspár (Kállay Ludovica); Boldizsár (Kállay Teréz); Amália (Szentmáriai); Borbála (1. Kovácsné 2. Vidovicsné); Julia; Zsuzsi (Jármy Elek); Ferencz (Vidovich Mária); Pál.; Mária (Fekete Fer.); Dienes 1859. (Kállay Kornélia)
V. tábla.
Sándor, ki a III. táblán. szabolcsi szbiró kir. udv. 1806. (b. Reviczky N.); Gergely (Reviczky Viktoria); Tamás (Reviczky Mária); Mária (Szabó Mihály); Antonia (Cseh József); Katalin (Ferenczyné); Sándor (Lengyel Mária) 1859.; Laura (Rátonyi János); Ida (Kende Kanut); Kornelia.; Árpád.; Erzse.; Sándor.; Ödön képviselő 1848. (Faragó Mária); Lila (Komjáthy Pál); István.; Rudolf.; Zoltán.
VI. tábla.
IV. György, ki a III. táblán. (Horváth N.); Miklós 1807. Szabolcs v. alisp. kir. udv. (Tahy N.); V. György egri kanonok 1807. †; II. József (Vás. n. Eötvös N.); Károly katona (1. Lánczy Magdolna) †; László (Bogyó N.); Éva (Dobay László); N. (szerepi Kelemen Ignácz); Julianna. (Eördögh N.); Mária (Kornis N.); Leopold.; Károly.; József.; Dániel; Lőrincz.; Leopold.; István.; Gusztáv.; László (Kállay Anna); József. (Kállay N.); János; Jozefa (Orosz Antal); Kristóf (Ibrányi Mária) †; Imre; Albert; Emánuel (Reviczky Jozefa); Ilona (Szereday Ignácz); Adél (Baranyi Gusztáv); Kornél (Kállay Ernesztina); Albert.; György 1859.; Kálmán (Kelemen N.); Amália.; Karolina.; Teréz (Patay István); Ludovica (Fazekas László); András.; Vilma (Kállay Otto); Miklós.; Béla és 4 leány.
VII. tábla.
IX. István, ki a III. táblán.; László Heves v. alisp. (b. Reviczky N.); Leo ezredes 1812. (Eötvös N.); Lajos Szabolcs v. alj. 1807. (Ferenczy Anna); István (Elek N.); Dárius.; Anna (Szirmay); Teréz (Eördögh); Erzsébet (b. Jósika Miklós); Mária (Komjáthy)
VIII. tábla.
XII. János, ki a III. táblán. (1. Gál Magdolna, 2. b. Perényi Bora); V. Pál.; Eva (Szuhányi László); I. József (Kún N.); XIII. János ker. táblai elnök cs. k. kam. gróf lett (Horváth N.) †; Mihály kapit. (Beniczky N.) †; Kata (Siskovics); Ágnes (1. Thurzó J. 2. Sughó György); Anna.-M. (Krucsay József); István (Becski N.); Antal. †; Ignácz (b. Szepessy Julia.); Mária (gr. Dessewffy Kálmán); Antal 1806. Szabolcs v. tb. (Szuhányi Franciska); Zsigmond. †; Gábor (Péchy N.); Folyt. IX. táblán.; Zsuzsa (b. Vécsey Gábor); Péter (Majthényi N.) Folyt. X. táblán.; Róza; Bora (Reviczkyné); István † 1845. mart. 16. (Blaskovich Amália); Eleonora (Tolnay); Kata (Kende); Ágnes (Szilvay); Erzse (Peley); Benjamin, Melissa.; Gemma.
IX. tábla.
Gábor, ki a VIII. táblán. (Péchy N.); Mihály; Károly (1. Halassy N. 2. Szalkáry); Gábor; Czeczilia (Eötvös N.); Gyula.; Imre.; Ignácz.; Ubul (Kállay Amália); Róza (Jásztrábszky Ignácz); György.; Kálmán.; Karolina (1. Kállay József 2. Fráter Józs.); Teréz.; Luiza (Kállay Gásp.); Amália.; Énok (Kelemen N.); Tivadar (Okolicsány Róza); Vilhelmina (Horváth Béla); Béla.; Géza.; Kata stb.; Iván; Ida stb.; Neszi (Kállay Kornél.); Elek.; Aurel.; Jenő.
Péter, ki a VIII. táblán. (Majthény N.); Péter (1. Elek N. 2. Markus Jozefa. 3. N. Karolina); Ágoston; Alajos (Markus N.); Karolina.; Antonia.; Janka.; Gusztáv (gr. Kornis Jozefin); Klára.; Gusztáv.; Margit.; Ákos (1. Benkő Janka 2. Láner Ilka); Anna (Melléky Mátyás); Emma (Babochy); Karolina (Valter Béla); Auguszta (Hrabovszky Rudolf); Ákos.; Ilka.; Csilla.; N.; Amália (Kállay Ubul); Kornelia (Kállay Dienes); Jozefa (gr. Pongrácz).; Ignácz.; László.; Viktor.; István.; Béla.; Ilka.; Janka.
A család törzsének, a Balog-Semjén nemből eredt Ubulnak – mint az I. táblán láthatjuk – három fia volt: I. Gergely, I. Mihály és Egyed.
I. Mihály, ki 1252-ben Comes-nek iratik. 1262-ben István királyi herczegtől, akkor erdélyi fejedelemtől (később V. István királytól) adományban kapott a sáros-pataki várban egy félben maradt tornyot, hogy azt fölépithesse és örökösen birhassa. Utóbb pedig, midőn István király lett, 1271-ben Szabolcs vármegyében két pusztát nyert tőle I. Mihály, melyek az oklevélben Nunkupul és Tuth néven fordulnak elő, és ma Napkor és Guth-nak neveztetnek *. E pusztákat még Ubul kapta II. András királytól adományban, azon érdemeiért, melyet Ubul az oroszok elleni hadban Kálmán herczeg alatt szerzett, mely háborúban állitólag Ubulnak egy Egyed nevü testvére is elesett. Utóbb e birtok valami módon – mint Budai irja – elidegenedett az Ubul gyermekeitől, és ezért V. István király azokat I. Mihálynak vissza adá.
Budai Fer. Hist. Lexikon III. 484. V. ö. Fejér Cod. Dipl. tom. VII. vol. II. p. 205.
1290-ben IV. László király a leleszi monostor fölötti kegyúri jogot elvévén Simon Mitzbán fiaitól, I. Mihály fiainak I. Istvánnak és Pálnak adományozá. Ez utóbbi (t. i. Pál) nincs a táblázaton. Ez oklevél kelt Karánsebesen, Fülöp és Jakab apostol ünnepe előtti szombaton *
Kaprinai Mss. B. tom. XVIII. 236.
1292-ben I. Mihály (Nobilis vir Comes Michael filius Ubul de genere Seemyen) az esztergami káptalan előtt tiltakozik némely neki okozott károk és jogtalanságok végett *.
Katona Hist. Critic. tom. VII. p. 354. – L. Kaprinai Mss. B. tom XVIII. p. 234.
I. István (I. Mihálynak fia) I. Károly király korában élt, és a családnak több birtokait, nevezetesen Semjént, Sz.-Mihályt, Gúthot, és Napkort, melyeket Omode nádor erőszakkal elfoglalt, 1317-ben Ratold Dósa nádor elnöklete alatt tartott szalácsi gyülés itélete folytán *, hozzájárulván a király megerősitése is, visszaszerezte.
Katona Hist. Critica. tom. VIII. p. 338.
1325-ben osztoznak II. Mihály, I. István és I. László testvérek Egyednek Szabolcs vármegye főispánjának fiával Iván mesterrel, mely alkalommal II. Mihálynak Kér, Panyola, Nagy-Semjén, Szent-Mihály, Napkor, Béltek, Thivadarthuk nevezetü jószágokból jutott részbirtok *.
Családi adatok.
1333-ban I. László, II. Lengyen Jánossal szerzé Székely-nek felét férfi-ágra.
1342-ben I. Miklós (II. Mihálynak fia) osztozik I. Lászlóval, II. Lengyen Jánossal, Iván mesterrel, és Simonnak fiával Imrével, melynek folytán nevezett I. Miklós részt kap Nagy-Kálló, Tót-Kálló, Oros, Város, Napkor, Semjén, Laskód, Byr, Bogus, Kér, másik Semjén, Filep, és Bodorthelek-ben. – A simai birtok osztatlan maradt *.
Családi adatok.
1344-ben ismét III. Mihály (I. Lászlónak fia) II. István és II. Lengyen János osztoztak.
1347-ben I. Miklósnak magvaszakadtán ennek birtokrészén megosztoztak III. Mihály (I. Lászlónak fia), és II. Lengyen János (I. Mihály ágáról;) kizárván az osztályból I. Miklós nővérét Katalint, Kemechei Mihálynét, miután a birtok csak fiágat illetett *. E végett Kemechei János pert inditott a Kállayak ellen, nevezetesen Lenk, Eszlár, Gyomán, Byr, Zekel, és Fülöp nevü szerzett birtokokból adandó rész végett, végre 1406-ban a Kemechey-ek minden jogaik kiegyenlitéseül Székely felét nyerék.
Családi adatok.
Kihalván I. Gergelynek ágán Tamás mester, és fia meg II. László még előbb magtalanul, 1370-ben ennek részét a leányág kizártával I. Mihálynak, és I. Egyednek ivadéka osztá fel, névszerint III. István, Leökeös, Szaniszló, és III. János oszták meg.
1364-ben Simá-t III. János és Szaniszló birá, kiket annak, mint közös birtoknak eladásától tiltott Leökeös, ki kállói Lengyen Leukeus-nak iratott.
Ugyan ez idő tájban szerepelt a családból II. Ubul mester (I. Lászlónak fia), ki 1379-ben I. Lajos király alatt a velenczések ellen harczolt, ez okból honn folyamatban lévő pereire nézve halasztó parancsot nyert. I. Lajos király halála után, mint befolyásos bajnok, az özvegy Erzsébet királyné által is fölkéretett 1384-ben, hogy irányában is hűségében megmaradjon *.
Kaprinai B. tom. I. p. 245.
II. Miklós (Lökös-nek fia) 1404-ben Zsigmond király rendeletéből Maróthi János macsói bánnal Erdélybe a Ludán Tamás és Debrő István által támasztott lázongások lecsendesitésére küldetett. 1411-ben pedig arra nézve vett Zsigmond királytól parancsot, hogy fegyvereseivel Kassára siessen a lengyel király ellen viselendő háboru miatt. 1414-ben Simonnak leánya Erzsébet, Ibrányi Gergelyné nász-ajándok és leánynegyed-képen Leuk, Eszlár, Gyomán, és Bagos felét és a szent-péteri pusztát kapá a családtól.
Lökösnek fia, II. Miklós, 1422-ben Szabolcs vármegyétől megnyeré, hogy szökött jobbágyai a föld-dijt és adósságaikat lefizetni köteleztettek *.
Fejér Codex Dipl. tom. X. vol. 6. p. 517.
VI. János (II. Miklósnak fia) 1426-ban Radul oláhországi hadjáratban vett részt, és érdemeket szerze, melynél fogva 1427-ben Zsigmond királytól Vásáros-Kállón és egyéb más helységekben a királyi jogokra adományt nyert *, s egyszersmind rokonaival Zsigmonddal, Lőrinczczel, IV. Jánossal együtt Simá-ra is adományt kapott, mire nézve 1428-ban a Kemechey-leányágiak ellent mondottak. Az 1446-ki rákosmezei országgyülésen Várday Miklóssal együtt Szabolcs vármegye főispánjává neveztetett. 1464-ben Mátyás királytól arról vett rendeletet, hogy Szapolyai Imre bán által reá bizott két ezer arany forintot ennek adja vissza. Meghalt 1478-ban. Neje egymás után három volt, ugymint 1. Julianna, 2. Verona, és 3. Katalin, kiknek családi neveiket nem ismerjük *. Ezektől több gyermekei születtek, kiket alább emlitendünk.
Katona Hist. Critica tom. XII. p. 489.
Az elzárt családi levéltár bizonyosan minden erre biztos adatot nyujthatna.
Most térjünk I. Egyed ágához, mely a XVI. század végén kihalván, ugy is I. Mihály ágánál, mely máig leterjedt, korábban bevégzé virágzását.
I. Egyed ágán II. Andrásnak Szent-Giróthi Orsolyától fia IX. János átalában kis-kállói Vitéz Jánosnak neveztetett; 1522-ben neveztetett szörényi bánná Báthori István nádor által, minthogy II. Lajos király ekkor Csehországban járt. 1524-ben Tomori Pállal hadakozott Ferhát basa ellen. Részt vett 1526-ban a mohácsi gyászos ütközetben, és ott, midőn Ráskai Gáspárral a belgrádi basa ellen rendeltetett, fogságba esett, de csak hamar kiszabaditák ők vitéz társai. A mohácsi vész után IX. János mindég a nemzeti párttal tartott, és János királynak állandóan hive maradt. Ennek érdekében portyázott 1528-ban a Szepességen *. 1536-ban Horváth Ferencz regéczi kapitánynyal Kassát hóditá meg. 1540-ben – úgy látszik – ő volt kijelölve a török portára küldendő ajándék elvitelére. Neje kis-várday Várday László leánya Várday Judit volt, kitől gyermekei X. János, és Klára Chapy Farkasné valának.
Sperfogel Wagnernál Analecta Scepus. I. p. 153.
X. János Erdélyben szerepelt, a mennyiben Békes István részén állván, ezzel Báthori István erdélyi fejedelem ellen harczolt 1575-ben. Utóbb mindketten a győzedelmes Báthorival kiengesztelődvén, annak hívei lőnek, és többi közt ennek részén vitézül harczolt 1581-ben Pleskov mellett az oroszok ellen. Neje Segnyey Judit volt, kitől fiai Balás és I. György ez ágazatot 1590. táján sirba vivék.
Visszatérvén VI. Jánoshoz, ennek három nejétől több, és ezek közt két (I. és II.) Pál nevü gyermekei valának.
I. Pál, gyermekkorában állitólag együtt tanult Erdélyben Mátyás királylyal *, utóbb ennek kamarása volt, és rokonával Kállay V. Jánossal, és Parlagi Györgygyel I. Mátyás király alatt Jajcza ostrománál, és másutt is vitézül és saját költségén harczolván, 1464-dik évben mind hárman ebbeli költségeik pótlásául a kincstárnak azon évi szatmármegyei jövedelmét, (t. i. minden öt portától egy arany forintot) kapták *. 1464-ben Treutel Miklós magvaszakadtán ennek javait is I. Pál nyeré Parlagi Györgygyel adományban.* Ugyan ez évben ismét Parlagi Györgygyel, maga ugy testvére VII. János, nagybátyja Lőrincz, és rokona V. János részére szolnokmegyei (Mező) Túrt, és Warsányt előbbi birtokosaiknak a rácz despotáknak hűtlenségi bélyegén I. Mátyás királytól adományban nyerte, és azokba a budai káptalan által ellentmondás nélkül beiktattatott *. Igy kapta a Kállay család Mező-Túr felerészét, melyet a legujabb időkig osztatlanul birt. A másik fele a Parlagi család után más családokra szállt. I. Pál – ugy látszik – 1468-ban elhalt. És utánna ismét egy II. Pál testvére született, ki 1478–1483-ban élt.
Vay L Német hivség 374. lap.
Katona Hist. Critica tom. XIV. p. 661.
Ugyanott p. 763.
A hártyán kelt eredeti iktatási jelentés szerint.
VII. János az 1447-ki országgyülésen Szabolcs vármegye követe volt *. Egy fia maradt: VIII. János.
Kovachich Vestigia Comitiorum p. 266–168.
1476-ban Kállay Margit Dobi Lászlóné, leány-negyedet kapott a Kállayaktól.
1483-ban Kállay Erzse Keserű Istvánné a család simai birtokából leány-negyedet kapott. – Sima végett a Zólyomiak is, kik II. Miklósnak Anna nevü leányától származtak, pert inditottak, de a nyolczados törvényszék Simát is fi-ági birtokul itélé, és 1505-ben Zólyomi Dávidnak gyermekei ebből a leány-negyedet nagyatyjuk után elfogadák.
VIII. Jánosnak három figyermeke volt, ugymint 1. III. Pál, ki Lőrincz fiától származott unokáiban Anna Báncsy Jánosnéban, és Borbála Bárczay Ferencznében fi-ágon kihalt. Leányági utódai a Jármy-ak stb. – 2. I. Farkas, ki X. János fiában halt ki, és 3-or I. Ferencz, ki 1549-ben élt, és neje Báthori Anna volt. Ettől négy fia, és leánya Kata Vay Andrásné maradt. A fiuk közűl II. Ferencznek első nejétől losonczi Bánffy Annától II. György és Borbála Borbély Istvánné született; második nejétől Bornemisza Katától (ki utóbb Perényi György neje lön) III. Ferencz, Klára b. Perényi Zsigmondné, és Zsuzsanna Kemény János utóbb erdélyi fejedelemné születtek. A fiuk magnélkül haltak el.
XI. Jánosnak két fia maradt: IV. Pál és VII. István.
IV. Pálnak egy fia maradt XIII. János, ki kiskorában halt el, és kit anyja Pataky Anna, ki utóbb Kubinyi Lászlóhoz ment nőül, tiz hónapig temetetlen hagyott; sőt nevezett Pataky Anna egyetértvén a leány-ággal, ugymint emlitett Kállay Klára-Máriával Perényinével, és Zsuzsanna Keménynével, noha VII. Istvánnak volt III. Miklós fia, 1650-ben a Kállay fi-ág kihalása ürügyén a Kállay család-birtokra adományt vettek. Nemkülönben egyetértve Kállay Borbála férjével Bárczay Ferenczczel 1660-ban Kubinyi Lászlónak, ki III. Miklósnak gyámja volt, ezt okleveleitől megfoszták. Ennek nevében 1651-ben az adományozásnak ellentmondatott, s később a birtokok csakugyan reá vissza is kerültek. E III. Miklósban állt fiágon a XVII. század végén egyedül a család, és ez okból ő a családnak mintegy megujjitója (rastauratora), mint az a családfán is megjegyezve áll.
III. Miklós, valamint átalában a család reform. vallásu volt, és – mint iratik – III. Miklós az eperjesi mészárlások korában, ennek hatása folytán lön katholikussá. Azonban az áttérés II. Ferencz leányainál már előbb is foganatba vétetett, t. i. II. Ferencznek második neje Bornemisza Kata kath. vallásu lévén, leányát Zsuzsannát a kath. vallásban nevelteté, míg később mint Kemény János hitvese ismét reform. lön. Érdekes róla ide jegyezni, mit Kemény János önéletiratában erre vonatkozva ir: *Az hagyott helyen – ugymond – megegyezék szolgáimmal, Kállót is elkerűlvén, Rosályban menék Kun Lászlóhoz, az holott valahány napokig mulatván, azon alkalmatossaggal jedzém el magamnak feleségül Prényi Györgynek mostoha leányát, néhai Kállai Ferencznek Bornemisza Katától való édas leányát, mely Bornemissa Kata Alaghi Menyhárttal anyjul egy vala, Kállai Ferencz pedig másik Kállai Ferencznek Báthori Annától való fia volt. Lőtt ez megmátkásodásom anno Dni 1631. midőn járnék 24 esztendős koromban aratás és szüret közben. Minthogy pedig az Prényi Györgyöt, mostoha atyját kinevelte, s Kállay Ferenczet is, édes atyját ki nemzette, tudtam vallásomon levőknek lenni, nem is gondoltam, és a szerzők is nem jelentettek, hogy anyja pápista volna, s abban is nevelte volna eljedzendő feleségemet, midőn már menő utamban csak közel volnánk Halmi nevü falubeli udvarházokhoz, mely van Ugocsa vármegyében, akkor értém meg; melyre nézve általjában eltökéllettem vala magamban, hogyha az látást már nem változtathatom is, velem levén böcsületes úremberek, Kun László és István uraimék, de halaszszam az megkötelezést édes anyámra, ki még akkor élt, s atyámfiaira, azonban többé oda ne fogjak vallására nézve; de mivel Istentől ugy volt rendelve, az meglátás után megkelle lennie az gyűrőváltásnak is. Noha pedig talám harmadik esztendejében együttlakásunknak, vallásban is megegyeztünk: mindazonáltal addig nagyszübeli fájdalommal szenyvedtem az vallásban külőnözést, sok bajjal is távoztattam az papoknak hozzám szokásokat, de mínden kénszergetés és az miatt való izetlenkedés nélkül Isten megtérité. Én mindazáltal senkinek nem tanácslom, hogy azt próbálja, különöző vallásra házasodjék: nagy lelki gyötrelem.
Szalay L. Magyar történeli emlékek. I. 233. lap.
De térjünk vissza III. Miklóshoz, a családnak uj megalapitójához, kitől a mai nemzedék két fővonalon sarjadzott le. Ugyanis III. Miklósnak nejétől Sztánkay Évától több gyermeke született ugyan, de ezek közűl csak XII. János és IV. Ferencz terjesztett le ágazatot, és általok a család két fővonalra oszlott, a XII. János ivadéka az orosi, IV. Ferencz utódai pedig a napkori vonalat képezvén.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages